Gyönyörű, fényes gyűrű jelent meg szombaton a Nap körül - képek

Halojelenség a Nap körül Budapestről fotózva 2020. május 9-én.

Gyönyörű égi fénygyűrűket figyelhettünk meg Magyarország több pontjáról: az úgynevezett a halojelenséget a 8-12 kilométer magasan képződő fátyolfelhők, vagy pehelyfelhők jégkristályain visszaverődött és megtört fénysugarak idézik elő.

Pénteken és szombaton délután gyönyörű égi jelenség volt látható Magyarország több pontjáról. Az úgynevezett halojelenség miatt egészen különlegesen nézett ki a Nap, amit fehér vagy gyengén színes fénykoszorú vett körbe.

A káprázatos égi esemény lenyűgöző látványt nyújtott: a Nap körül különleges fénygyűrű jelent meg.

Halojelenség a Nap körül Budapestről fotózva 2020. május 9-én. Forrás: MTI/Mónus Márton

A fénykoszorú a halojelenségek csoportjába tartozik, ami akkor képződik, amikor a Nap sugarai megtörnek az apró jégkristályokat alkotó magas szintű felhőzeten, például cirrus vagy cirrostratuson. Maga a „halo" angol szó, ami magyarul fénykoszorút, fényudvart vagy glóriát jelent. Ezért nevezzük így például ezt a jelenséget is, amikor a Nap vagy a Hold körül fehéres gyűrű jelenik meg.

Magát a fénykoszorút a mintegy 8-12 kilométer magasan képződő fátyolfelhők, vagy pehelyfelhők jégkristályain visszaverődött és megtört fénysugarak idézik elő.

De ennél még több van a jelenség hátterében: a legtöbb „halo" akkor keletkezik, amikor a felhőt alkotó jégkristályok hatszögletűek vagy oszlop alakúak, de kialakulásukban közrejátszik a Nap beesési szöge is.

Halojelenség a Nap körül Budapestről: előtérben a Svábhegyi víztorony. Forrás: MTI/Mónus Márton

A kutatók egybehangzó véleménye szerint leggyakrabban 22 fokban láthatjuk ezt a bizonyos fényes körgyűrűt.

A ritkábban látható nagy halo-fénygyűrű sugarának látószöge 46 fokos, és ilyenkor a felső érintőíve gyönyörű színekben pompázik.

A gyűrű alakú fényjelenséget a 8-12 kilométer magasban elhelyezkedő fátyol- és pehelyfelhőkben lévő jégkristályokon megtört és visszaverődött fénysugarak okozzák Forrás: MTI/Mónus Márton

Magyarországon leginkább tavasszal és ősszel fordul elő. Gyakran a rossz időjárás előjele, mert feltételrendszere a hidegfrontok előtt járó felhőzetnél a legoptimálisabb.