Világszerte Csányi Vilmos metodikájával kutatják az ebek viselkedését

A szaglóképesség romlása sokkal nagyobb hatással van a kutyákra, mint a hallásromlás

Ma, május 9-én nyolcvanöt éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, a hazai etológiai kutatás és oktatás megteremtője, aki tudományos ismeretterjesztő tevékenysége mellett szépírói munkássága révén is ismert.

A díszhaltenyésztés volt a hobbija

Budapesten született munkáscsaládban, s már gyermekkorától sok állat vette körül, középiskolás korában negyven akváriuma volt. A vegyipari technikumban letett érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karára jelentkezett és 1958-ban szerzett vegyészdiplomát.

Érdeklődése a biokémia felé fordult, ahol mikrobiológiai kutatásai során kémiai ismereteit a biológiával társíthatta, ahogy mondta: szakmája a vegyészet, de hobbija a díszhaltenyésztés volt.

Csányi Vilmos 2010-es portréja Forrás: Wikimedia Commons/Hanák Gábor

A Budapesti Orvostudományi Egyetem (ma Semmelweis Egyetem) Orvosi Vegytani Intézetének munkatársa lett, 1964-ben az intézet adjunktusává, később docensévé nevezték ki. Kandidátusi disszertációját 1965-ben védte meg a biológiai fehérjeszintézis szabályozása témában, 1970-ben elnyerte a biológiai tudományok doktora fokozatot.

1966-1967-ben az Egyesült Államokban Ford-ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen folytatott tanulmányokat, 1970-től egy évig a New York State Research Institute for Neurochemistry vendégkutatója volt.

Amerikai tartózkodása alatt ismerkedett meg az etológiával, amely az állati viselkedés természetes körülmények közötti megfigyelésével és kísérleti elemzésével foglalkozik.

Fő kutatási területe az állati és az emberi viselkedés

Meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarországon is létrejött és megerősödött a modern biológia egyik legfiatalabb területe. 1973-ban megbízták az ELTE magatartás-genetikai laboratóriumának megszervezésével és egyetemi tanárrá nevezték ki,

irányításával nőtt ki a laboratóriumból az oktatási és kutatási centrummá vált etológiai tanszék, az egyetemen etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és rendszerelméletet oktatott.

Az 1990-ben alakult Magyar Etológiai Társaság elnökévé, majd tiszteletbeli elnökévé választotta. 1994-ben indította el és 2005-ig vezette az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportját, amely a világon először vizsgálta a kutya és az ember közötti kapcsolat evolúciós eredetét és etológiáját.

Fő kutatási területe az állati és az emberi viselkedés, az agyműködés problémája, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései.

Etológiai kutatásait a dél-ázsiai paradicsomhalak vizsgálatával kezdte, és sikerült olyan mechanizmust találniuk, amely a tanulási folyamatot valamilyen kulcsingerhez köti.

Megteremtette a a kognitív etológiát

Ezután kezdtek csoportjával kutyákkal foglalkozni, amelyeket addig az etológia figyelmen kívül hagyott, mert azt gondolták, nincs természetes környezetük – ő viszont úgy vélte, a több tízezer éve háziasított állatok számára a természetes környezet az ember világa.

Vizsgálataik közben olyan jelenségeket észleltek, amelyeket a hagyományos etológia eszközeivel nem lehetett megmagyarázni: a kutyák nem állatok, hanem kisgyerekek módjára viselkedtek, spekuláltak, az egyes emberekkel különböző kapcsolatba kerültek.

Kutatócsoportjával sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kutya is lehetséges vizsgálati terület, 2009-ben a nagy tekintélyű amerikai Science tudományos lapban négyoldalas riport jelent meg tanszékükről, amelyben elismerték az új területet, a kognitív etológiát, vagyis az elme etológiáját. Ma már több tucatnyi laboratórium létezik külföldön, amelyek a tőlük átvett metodikával kutatják a kutyákat.

A kutyák viselkedése az egyik fő kutatási területe Forrás: Pxhere

Csányi Vilmos szerint az embercsapatban élő, beszélni nem tudó, de az emberrel közös akciókban részt vevő, az emberrel együttműködő kutyák vizsgálata hozzájárulhat az emberi kommunikáció kialakulásának megismeréséhez.

Nevéhez fűződik az evolúció általános elméletének kidolgozása, amely a biológiai evolúció mellett technikai, pszichológiai, illetve kulturális folyamatokra is átültethető, értelmezhető.

Tíznél több szépirodalmi kötete jelent meg

A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben levelező, 2001-ben rendes tagjává választotta. 2001-2017 között a Magyar Tudomány főszerkesztője volt, részt vett az Élet és Tudomány, az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottsági munkájában. 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába, a Biológiai Társaságok Nemzetközi Uniója (IUBS) oktatási szakbizottságában humánetológiai projektet vezetett.

Csányi Vilmos többek között azt is vizsgálja, hogyan szeressük jól a kutyánkat Forrás: Pinterest

Csányi Vilmos több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője,

közel harminc tudományos és ismeretterjesztő könyvet írt, saját kutyái, Bukfenc, Jeromos és Janka történetei széles körben ismertek.

Amikor tudományos munkáját befejezte, a vezetést tanítványai vették át, az írás felé fordult, tíznél több szépirodalmi kötete jelent meg.

Az etológus könyveiben többször hangsúlyozza: a kutyák legfontosabb igénye az, hogy szeressük őket Forrás: Libri

A tudományos újságírók szavazatai alapján 2000-ben Az év ismeretterjesztő tudósa lett, és egy csillagot is elneveztek róla a Nagy Kutya csillagképben.

Tudományos munkásságát többek között 2000-ben Budapest-díjjal, 2001-ben Pázmány Péter-díjjal ismerték el, 2004-ben Prima díjban, 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült, 2017-ben Hazám-díjjal tüntették ki. 2003-ban hazai etológiai kutatás és oktatás megteremtéséért, nemzetközileg széles körben elismert elméleti biológiai kutatásaiért, kiemelkedő tudományos ismeretterjesztő munkásságáért a Széchenyi-díjat vehette át.

Csányi Vilmos 2017 óta hegedűművész feleségével Balatonalmádiban él, fia a Cambridge-i Egyetemen fizikaprofesszor.

(MTVA Sajtóadatbank)