1995. április 19-én reggel egy kisteherautó parkolt le az Oklahoma City központjában álló Alfred P. Murrah szövetségi irodaház bejáratánál, vezetője az ajtókat bezárva távozott.
Délelőtt 9 óra 2 perckor, amikor még csak egy háztömbbel járt odébb, a több mint ezer kilogramm házilagos készítésű, műtrágyából és fűtőolajból összeállított robbanóanyaggal megrakott autó felrobbant.
A két és fél tonna TNT erejének megfelelő detonáció valósággal letépte a nyolcemeletes épület északi oldalát, a romok alól 168 halottat emeltek ki,
köztük 19 kisgyereket, mert az épületben óvoda is működött.
A merényletben 680 ember sebesült meg, 324 közeli épület szenvedett maradandó károsodást, az anyagi kárt 652 millió dollárra becsülték.
A mai napig ez az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb, amerikai állampolgárok által elkövetett merénylete,
ennél több áldozatot csak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrorakciója követelt.
Bár a robbantás elkövetésével először "közel-keleti kinézetű" férfiakat gyanúsítottak, a szemtanúk leírása alapján kiderült, hogy a tettesek tősgyökeres fehér amerikaiak voltak.
A hatóságok április 21-én a 27 éves Timothy McVeigh-t nevezték meg fő gyanúsítottként,
akit néhány órával a robbanás után egy közlekedési kihágás és tiltott fegyverviselés miatt vettek őrizetbe.
Még aznap feladta magát tettestársa, Terry Nichols is, mindketten egy szélsőséges jobboldali túlélőcsoport tagjai voltak.
A hatóságok látókörébe került a merénylet tervéről tudó Michael Fortier, McVeigh régi barátja is, aki vádalku keretében társai ellen tanúskodott.
Augusztus 10-én mindhármuk ellen vádat emeltek: McVeigh ellen a merénylet kitervelése és végrehajtása, Nichols ellen a bomba elkészítése, Fortier ellen a hatóság értesítésének elmulasztása miatt.
McVeigh kamaszkorától a fegyverek megszállottja volt, és túlélőtechnikákat gyakorolt a gyűlölt Szovjetunió Amerika elleni támadására készülve. Húszévesen katonai szolgálatra jelentkezett, harcolt az 1991-es Öbölháborúban,
de miután kommandósnak nem felelt meg, az év őszén leszerelt.
A seregben barátkozott össze a hasonlóan szélsőséges nézeteket valló Nicholsszal, aki vele egy időben hagyta ott a szolgálatot.
A Szovjetunió felbomlása után haragjuk egyre inkább a "mindenkit elnyomó" szövetségi kormányzat ellen fordult,
és még inkább radikalizálódtak. A végső lökést az 1993. április 19-én a magát a texasi Wacóban elbarikádozó, illegális fegyverek birtoklásával vádolt Koresh-szekta ellen indított, 76 szektatag halálával végződött FBI-támadás adta meg számukra.
McVeigh "a megtorlás" célpontjaként az oklahomai Alfred P. Murrah szövetségi épületet szemelte ki, ahol szövetségi szervezetek,
köztük a balsikerű wacói akcióban részt vevő kábítószer-ellenes ügynökség,
az FBI és az alkohol-, dohány- és lőfegyveriroda (ATF) helyi szervei működtek, a robbantást a wacói ostrom kezdetének második évfordulójára időzítette.
A robbantók perének előkészítése során akkor az FBI a Kennedy-gyilkosság óta a legnagyobb erőket mozgósította, 28 ezer kihallgatást folytatott le, több mint három tonna bizonyítékot gyűjtött össze, egymilliárd információt ellenőriztek le. Az elsőrendű vádlott Timothy McVeigh-t 1997. június 2-án mind a 11 vádpontban bűnösnek találták.
A tett elkövetését elismerte, de megbánást nem tanúsított, az utolsó szó jogán nem mondott semmit.
Augusztus 14-én halálra ítélték,
38 év után ő volt az első szövetségi elítélt, akit a legsúlyosabb büntetéssel sújtottak. McVeigh nem folyamodott kegyelemért, s 2001. június 11-én méreginjekcióval kivégezték.
A másodrendű vádlott Terry Nicholst a szövetségi bíróság 1997. december 23-án mondta ki bűnösnek terrorcselekmény végrehajtására szőtt bűnszövetkezés, valamint a merényletben meghalt nyolc rendőr halála miatt gondatlanságból elkövetett emberölés vádjában.
1998. június 4-én életfogytiglani börtönre ítélték a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
2004-ben egy újabb perben a többi áldozat halálért is felelősségre vonták, és 161 rendbéli emberölés vádjával ismét életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Jelenleg is büntetését tölti egy különleges biztonsági fokozatú fegyintézet elkülönített részlegében.
A vádalkut kötött Michael Fortier-t 1998-ban a hatóság figyelmeztetésének elmulasztása miatt 12 év börtönre ítélték, 2007-ben szabadlábra helyezték, és beléptették a tanúvédelmi programba. A romba dőlt Alfred P. Murrah szövetségi irodaházat
egy hónappal a merénylet után biztonsági okokból teljesen lerombolták,
helyén 2000-ben emlékparkot és múzeumot nyitottak.
A parkban az épület kilenc szintjére utaló kilenc sorban elrendezett 168 üres szék a kioltott életeket jelképezi.
A merénylet 25. évfordulójára tervezett helyszíni megemlékezésekre a koronavírus-járvány miatt nem kerülhet sor,
ehelyett a tévében és online közvetítik az előre felvett emlékműsort, amelynek részeként a hagyományokhoz híven 168 másodperc csenddel, és az áldozatok nevének egyenkénti felolvasásával tisztelegnek az emlékük előtt.
(Forrás: MTVA Sajtóadatbank)