Gyűrűsfarkú makik születtek a debreceni állatkertben

A két kölyök még anyjuk bundájába csimpaszkodva tölti ideje nagy részét, ugyanakkor mivel kíváncsi természetűek, napról napra közelebbről is megismerkednek a kifutóval és a többi makival. 

Nagy Gergely Sándor, a debreceni nagyerdei állatkert igazgatója kiemelte: az állatkert Katta-sétányának játékos lakói, a gyűrűsfarkú makik (lemur catta) évről évre újabb csöppségekkel lepik meg a gondozókat és a nagyközönséget. Két nőstényük nemrég egy-egy egészséges utódnak adott életet a mintegy négyhónapos vemhességet követően.

A kifogástalan étvágyú, életerős kölykök egyelőre anyjuk bundájába csimpaszkodva töltik idejüket, de napról napra kíváncsian ismerkednek társaikkal és a külvilággal, az anyatej mellett pedig már

szívesen belekóstolnak a felnőttek táplálékába is

- ismertette az igazgató, jelezve, hogy a közönségkedvenc kattacsapattal a kert újranyitását követően testközelből is találkozhatnak majd a látogatók.

A Madagaszkár szigetének endemikus makifajai közül a gyűrűsfarkú maki tölti a legtöbb időt az otthonául szolgáló száraz erdők talajszintjén, ahol lehullott gyümölcsök után kutat. Bár az egyik legjellegzetesebb és állatkertben leggyakrabban tartott főemlősfaj, vadon élő populációinak helyzete rendkívül aggasztó, mivel a becslések szerint 2000 és 2017 között

95 százalékkal csökkent az egyedszáma az élőhelyzsugorodás, az orvvadászat és a befogások következtében

- mondta Nagy Gergely Sándor, megjegyezve, hogy immár jóval több katta él emberi gondozásban, mint természetes élőhelyükön.

Hozzátette: a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. Örvendetesnek nevezte, hogy az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) résztvevőjeként a debreceni állatkert évről évre sikeres szaporulatról számolhat be.