Így látták őseink a csillagokat

Stonhenge
CGI technológiával előállított képen Stonhenge látható, modellezése azért volt fontos, mert tájolása igenis érdekes: napéjegyenlőségkor a napfelkeltét, téli napéjegyenlőségkor a naplementét jelzi. Ez a különleges helyen felemelt ötezer éves építmény egy óriási szoláris naptár, ami az év leghosszabb és legrövidebb napját jelöli.
Vágólapra másolva!
A csillagászat több ezer éves múltra tekint vissza, azonban számos olyan múltbéli történés és nézet még nem látott napvilágot, amely egyébként nagyban befolyásolta a mai asztronómia kialakulását. A szakértők ősi leleteket keltettek életre modern CGI technológiával, hogy összegezzék azokat a mérföldköveket, amelyeknek a modern csillagászatot köszönhetjük.
Vágólapra másolva!

Néhány mérföldkő a múltból

Vajon hogyan tekintettek elődjeink a világűrre és milyen felvetéseket, mítoszokat szőttek köré? És mi szolgált alapjául a mai csillagászatnak, továbbá miként változtak a tudományos nézetek az évszázadok során? A múlt széleskörű bemutatására hivatott Viasat History háromrészes dokumentumfilmmel járja körül a témát, amelyet 2020. április 19-től vasárnap esténként 21:00-tól tár a csillagászat iránt érdeklődők elé. Az Ősi égbolt a modern számítógépes grafikát, a CGI technikát (Computer-Generted Imagery: számítógépen létrehozott kép) felhasználva, de ősi leletek mentén kelti életre a történelmet. Nézzünk néhány mérföldkövet a múltból!

Galileo Galilei Benedetto Castellinek írt levelének első és utolsó oldala, amelyet a londoni Royal Society könyvtárában találtak meg. Az utolsó lapon az aláírása is látható. Forrás: SchisCom

• Az egyik legősibb elképzelés 4000 éves, és az ókori Babilonban született. Ez a világmindenséget felső és alsó részre osztja:

felül vannak a csillagok, alul pedig a lapos, korong alakú Föld,

amely egy óceán közepén lebeg – ez az univerzum középpontja, körülötte forog az ég és benne minden.

Asztrolábium szétszerelt állapotban. Forrás: SchisCom

• Az ókori Mezopotámiában élők úgy vélték, hogy az égbolt egy hatalmas kőtábla,

amire az istenek a csillagok és a bolygók segítségével üzeneteket véstek.

Ezeket az üzeneteket próbálták megfejteni az égen látható égitestek helyzetének vizsgálatával – tulajdonképpen ebből a korból ered a mai, csillagászatnak nevezett tudomány.

CGI technológiával előállított képen Stonhenge látható, modellezése azért volt fontos, mert a tájolása igen érdekes: napéjegyenlőségkor a napfelkeltét, téli napéjegyenlőségkor a naplementét jelzi. Ez a különleges helyen emelt ötezer éves építmény egy óriási szoláris naptár, ami az év leghosszabb és legrövidebb napját jelöli. Forrás: SchisCom

• A Mezopotámiából érkező ismereteket elemezve az i.e. 6. században élt

Thalész görög filozófus volt az első, aki megkérdőjelezte az égi események természetfeletti mivoltát,

és kijelentette, hogy a földi eseményekhez hasonlóan az égbolton látható dolgoknak is tudományos magyarázata kell, hogy legyen – magyarán ő fektette le a modern csillagászat alapjait.

A CGI technológiával előállított képen Ptolemaiosz Föld középpontú világképe látható. Forrás: SchiCom

• Ez a tudományos megközelítés hozta el azt a felismerést is az emberekben, hogy a Föld nem lapos, hanem gömbölyű. Az i.sz. I. évszázadban élt Ptolemaiosz szerint viszont az égbolt is egy gömb, amelynek középpontjában áll a Föld, ami körül az éggömb forog..

Úgy gondolta azonban, hogy nem minden eleme statikus:

voltak égitestek, amelyek maguk is körkörös mozgást végeztek – a majd kétezer évvel ezelőtt élt filozófus és csillagász így, bár akaratlanul, de feltárta a Naprendszer számos bolygóját és azoknak az "állócsillagoktól" eltérő mozgását.

William Herschel asztronómus 1781-ben készült két üstökös útját nyomon követő diagramja. Forrás: SchisCom

• A reneszánsz idején élt Kopernikusz is Ptolemaiosz modelljét vette alapul, azonban számításai kimutatták, hogy nem a Föld a világmindenség középpontja, nem körülötte kering minden, hanem a többi bolygóval együtt az kering a Nap körül.

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) Forrás: AFP

Az ő modelljét azonban egészen addig nem fogadták el, amíg az 1600-as években fel nem találták az asztronómia egyik legfontosabb eszközét, a teleszkópot, a mai csillagászat elengedhetetlen eszközét.

(Forrás: SchisCom)