Azt hitte, aranyat talált, pedig jóval értékesebb kő volt nála

Először aranynak gondolták azt a rejtélyes követ, amire egy ausztrál parkban találtak rá. Később kiderült, egy ennél is értékesebb dolgot sikerült felfedezni.

Még 2015-ben egy ausztrál férfi, David Hole fémkeresővel kutakodott a Maryboroughi Regionális Parkban, amikor egy furcsa, nehéz és vöröses színű kőre bukkant az agyagos talajban. Szent meggyőződése volt, hogy ha felnyitja a követ, aranyrögöket talál benne. Reményei nem voltak alaptalanok: Maryborough ismert aranylelőhely volt, itt tetőzött az ausztrál aranyláz a 19. században.

Hole a legkülönbözőbb módszerekkel (kőfűrésszel, fúróval, savval, légkalapáccsal) próbálta felnyitni a masszív kőtömböt, próbálkozásai ugyanakkor rendre kudarcot vallottak. Ekkor kezdett először gyanakodni, hogy talán a leletnek semmi köze az aranyhoz. És valóban, a későbbi vizsgálatok megerősítették azt, amit addig csak feltételezett: az objektum egy nagyon ritka meteorit.

Forrás: Museums Victoria

Egy különleges felfedezés

Hole a követ a Melbourne-i Múzeum geológusához, Dermot Henryhez vitte, aki alaposan szemügyre vette a szikladarabot. A szakember 37 éves pályafutása alatt már rengeteg követ elemzett, amelyekről tulajdonosaik azt hitték, az űrből származnak, ezek túlnyomó többsége viszont fals „riasztás" volt.

Hole sziklája a kivételek közé tartozott.

A 4,6 milliárd éves, 17 kilós meteoritot végül gyémántvágóval sikerült felaprítani. Az űrsziklák tizedmilliméterestől a centiméteres méretig terjedő nagyságú kicsiny fémes ásványokat, úgynevezett kondrumokat tartalmazhatnak. Ezeknek a parányi szerkezeteknek a vizsgálata alapján a tudósok megállapították, hogy

a parkban fellelt meteoritot nagy részben vas építi fel, azaz H5 kondrit típusba sorolható.

„A meteoritok az űrkutatás legolcsóbb formái. Visszavisznek minket az időben, így betekintést nyújtanak a korai Naprendszer (és benne a Föld) keletkezésébe és kémiájába" – magyarázta Henry, aki szerint az űrsziklák még ennél is többet elárulhatnak a kozmikus múltról; egyes kődarabok „csillagport" tartalmazhatnak, azaz olyan régen elpusztult csillagok maradványait, amik sokkal ősibbek a Napnál. Más ritka meteoritok szerves molekulákat, például az élet építőköveit, aminosavakat rejthetnek.

Forrás: Melbourne Museum

Honnan jöhetett és milyen régóta lehet a bolygón?

Az alapos vizsgálat ellenére a kutatók egyelőre nem tudták megmondani, hogy a szóban forgó meteorit honnan érkezett és pontosan mennyi ideje van már a Földön, felállítottak azonban több elméletet is.

Jelen ismereteink szerint a Naprendszer korai időszakában a kavargó port és a kondritokat a gravitáció rántotta össze, így keletkeztek a ma már jól ismert égitesteink, míg a fel nem használt „nyersanyagból" alakult ki a hatalmas aszteroidaöv.

Henry úgy gondolja, az ausztrál meteorit is ebből a Mars és Jupiter között húzódó régióból származik; útja során több aszteroidával ütközhetett, míg végül a Földbe csapódott. Szénizotópos kormeghatározás alapján a kődarab nagyjából 100 vagy 1000 éve érkezhetett bolygónkra. Ez eléggé durva becslés, ám némi támpontot nyújthat az a tény, hogy

1889 és 1951 között kimagaslóan sok meteort észleltek a légkörben; talán ezek egyike lehetett a parkban „pihenő" űrszikla is.

A kutatók szerint a maryboroughi meteorit még az aranynál is ritkább, Victoria Államban mindössze 17 ilyen fajta, űrből érkezett követ találtak eddig. A rekorder továbbra is egy 55 kilogrammos minta, amit még 2003-ban tártak fel.

A felfedezésről bővebben a Proceedings of the Royal Society of Victoria című tudományos folyóiratban lehet olvasni.

(The Sydney Morning Herald\10 Daily)