Lefényképezték a fekete lyukat, arcot adtak a gyenyiszovai embernek - ezek voltak 2019 tudományos eredményei

3D Binary tunnel background - data stream concept

2019-ben sok jelentős tudományos felfedezés született. Lefényképezték a fekete lyukat, arcot adtak a gyenyiszovai embernek, és így tovább. Ezekből készítettünk egy szubjektív válogatást.

Világszenzáció: az első kép egy fekete lyukról

Az Event Horizon Telescope teleszkóphálózat elkészítette az első igazi felvételt egy fekete lyukról. Az Event Horizon Telescope (magyarul Eseményhorizont Távcső, rövidítve EHT) nyolc földi rádióteleszkóp nemzetközi együttműködésben üzemeltetett bolygóméretű hálózata, amelyet arra terveztek, hogy képet alkossanak egy fekete lyukról.

Április 10-én az EHT kutatói világszerte egybehangolt sajtókonferenciákon jelentették be, hogy sikerrel jártak, bemutatva egy szupernagy tömegű fekete lyuk és árnyékának első látható bizonyítékát.

Fekete lyuk fényképe Forrás: EHT Collaboration

Az áttörést jelentő eredményt a The Astronomical Journal Letters című folyóirat különszámában megjelent hat szakcikkben közölték. A kép a Virgo galaxishalmaz centrumát uraló M87 galaxis központjában helyet foglaló fekete lyukat fedi fel, amely 55 millió fényévre van tőlünk, tömege pedig a Napénak 6,5 milliárdszorosa.

Először alkalmazzák emberi testben a genetikai ollót

Júliusban bejelentették, hogy a CRISPR programozott génszerkesztési rendszerrel próbálnak majd gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot.

CRISPR illusztráció Forrás: Science Photo Library/KEITH CHAMBERS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Keith Chambers/Science Photo Lib

A kísérleti gyógykezelés célja, hogy olyan gyerekek vagy felnőttek genomját, akiknél hiányzik ez a gén, pótolják ezen gén egészséges változatával a CRISPR genetikai ollót használva.

(A tényleges klinikai próbák cikkünk írásakor még nem kezdődtek el.)

Arcot adtak a legrejtélyesebb emberfélének

Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.

A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták.

A gyenyiszovai ember rekonstrukciója Forrás: News.com.au

Liran Carmel, a jeruzsálemi Héber Egyetem genetikaprofesszora elmondta, annak ellenére, hogy nagyon kevés lelet maradt fenn, sikerült elkészíteniük a gyenyiszovai ember teljes csontvázát.
„Először készült el részletes anatómiai rekonstrukció, ami megmutatja, milyenek voltak ezek az emberek"- magyarázta a professzor hozzátéve, hogy nagyon hasonlítottak hozzánk".

Úgy tűnik, megtalálták az ebola gyógyszerét

90 százalékot elérő gyógyulási rátát regisztráltak azon ebolás páciensek körében, akiknél a betegség korai stádiumában elkezdték a terápiás kezelést két, egyelőre kísérleti fázisban lévő készítménnyel. Amerikai sajtóhírekből kiderül, hogy ezt az eredményt a mostani járványt kezelő szakemberek rendkívülinek tartják, mert erősítheti annak reményét, hogy végre sikerül megfékezni az egyelőre alattomosan és nagyon gyorsan terjedő vírus okozta pandémiát.

ebolajárvány, ebolavírus mikroszkópos képe Forrás: AFP/DPA/Marcus Beck

A fertőzést elkapók számára ígéretes lehet mind a REGN-EB3, mind pedig az mAb-114 jelzésű, monoklonális antitesteket tartalmazó, intravénásan alkalmazható készítmény. Az első igen bíztató eredményekről augusztusban számoltak be a kutatók.

A Google első ízben igazolta az úgynevezett kvantumfölényt

A Google azt állítja, hogy sikerült áttörést elérnie a kvantumszámítógép fejlesztésében: Sycamore nevű 54 kvantumbites (qubit) processzora segítségével 200 másodperc alatt végeztek el egy számítást, amelyhez a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének is 10 ezer évre lett volna szüksége.

Illusztráció Forrás: AFP/Science Photo Library/Mopic

A Nature című tudományos folyóiratban október 23-án publikált kutatás szerint ezzel első ízben sikerült igazolni az úgynevezett kvantumfölényt. A fogalom azt jelenti, hogy egy kvantumszámítógép rövid idő alatt végrehajt egy olyan bonyolult feladatot, amelyet egy hagyományos számítógép nem képes belátható időn belül megoldani. A 200 másodperc alatt elvégzett számítást szimulációk segítségével igazolták, a processzor teljesítményét pedig meghatározták.