Hinné-e, hogy mennyire intelligens és tiszta állat a disznó?

A gusztustalan vagy hitvány személyre szokták azt mondani, hogy disznó, a nagyon piszkos, vagy rendetlen házra, lakásra pedig azt, hogy disznóól, mert a disznót  a közvélekedés egy koszos, sárban dagonyázó, ürülékben kotorászó állatnak tartja. A valóság azonban merőben más.

Súlyos tévhit, hogy a disznó piszkos állat, és a mocskot kedveli

A disznóról azt tartják, hogy koszos, sárban dagonyázó állat, amely a saját ürülékében alszik és túr. A valóság azonban teljesen más; a felsorolt dolgoknak a rossz tartás az oka.

A modern etológiai kutatások szerint a sertésfélék komplex tudással rendelkező érzelmes állatok,

amelyek képesek összetett problémák megoldására, szeretnek játszani, és az érzelmek széles skáláját mutatják, valamint unikális, egyedi személyiségük van.

Egy domesztikált malac dagonyázik a sárban. Forrás: http://www.bbc.com/earth/story/20150924-the-truth-about-pigs

A természetben a vaddisznó nem alszik és túr az ürülékében, és növényeket eszik. Ha egy domesztikált disznó alkalmanként az ürüléken csámcsog, annak a szűk és gondozatlan ól, valamint a hanyag tartás azoka.

A disznófélék eredendően szeretnek dagonyázni.

A sekély iszapos tocsogókban való dagonyázással hűtik magukat, mivel a sáros víz lassabb párolgása miatt sokkal hatékonyabban hűt a tiszta víznél. Valószínűleg, hogy találnának erre más megoldást is, azonban mivel az ember bezárja őket a szűkös kifutóba, csak ez marad számukra.

A sertések a vastagon rájuk száradt sár ledörzsölésével megszabadulnak a kullancstól és más parazitáktól, sőt ez megvédi bőrüket a szúnyogok és böglyök csípésétől is.

Házisertés (Sus scrofa domestica). Forrás: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-2-osztaly/haziallatok-es-az-ember/hazisertes

A dagonyázásnak eredendően éppen a higiénia az oka. Az "izzad, mint a disznó" szólás ostobaság, hiszen a disznóknak nincsenek funkcionális izzadságmirigyei, sőt, éppen emiatt komoly a túlhevülés kockázata is náluk. A sárréteg ezen kívül a leégés ellen is védi őket. A disznó nem hogy nem piszkos, hanem kifejezettenen higiénikusan viselkedő állat. Svájcban, a baseli állatkertben megfigyelték, hogy

egy csapat vaddisznó étkezés előtt megmosta az ételt.

A homokos almadarabokat elvitték az állatkerti kifutójuk területén keresztülfutó patakhoz, betették a vízbe, és ormányukkal ide-oda lökdösték, megforgatták a vízben.

A megfigyelések szerint csak a homokos almával tették ezt, a tisztával nem. Ezt követően a kutatók elvégeztek néhány kísérletet, mivel ha az állatok elviszik megmosni a táplálékot, az a megfontoltságnak egy magasabb, szofisztikált szintjét jelenti.

A baseli állatkertben a vaddisznók megmossák az ételt. Forrás: http://www.bbc.com/earth/story/20150726-the-boars-that-wash-their-food

Hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a vaddisznók valóban az élelem megtisztítása miatt mossák meg az almát, adtak nekik tiszta táplálékot is, és azt egyből megették, nem mosták meg. Reggel megfosztották őket az élelemtől, hogy igazán éhesek legyenek, mert így nehezebb ellenállni, hogy egyből megegyék az ennivalót.

De a vaddisznók még ekkor sem estek kísértésbe, hogy mosás nélkül egyék meg az eléjük tett táplálékot.

Adriana Lowe, a londoni University of College kutatója, az Animal Cognition magazinban megjelent tanulmány egyik szerzője elmondta, amikor az egyik disznó túl lusta volt elmenni a vízhez, a saját nyálát használta arra, hogy letisztítsa a homokot az almáról.

Olyan tudásbeli képességekkel rendelkeznek, amivel sok állat nem

A kutató szerint valószínű, hogy azért csinálják ezt, mert a földes, homokos ennivaló íze nem olyan jó, a szennyeződések rongálhatják a fogazatot, ami miatt viszont romolhat az állat képessége, hogy jól feldolgozza az ételt. A szennyezett táplálék elfogyasztásával kevesebb kalóriát vesz magához az állat, és ez hosszú távon evolúciós előnytelenség.
Az etológusok egyelőre még nem tudják, hogy ezt a szokást a megfigyelt egyedek a faj más tagjaitól tanulták-e,

vagy ez már más csoportokban is széles körben elterjedt tulajdonság.

Akár így, akár úgy van, annyi bizonyos, hogy a disznóknak van egy olyan tudásbéli képessége, amivel sok más állat nem rendelkezik.

Vaddisznó és kölyke egy kelet-német vadasparkban Forrás: AFP/Patrick Pleul

Amikor lehetőséget adnak nekik, elutasítják, hogy az élőhelyük illetve az étkezőhelyük közelében végezzék el a dolgukat. Azonban a farmokon erre nincs többnyire lehetőségük, ezért kell trágyában tölteniük az egész napjukat.

Vaddisznók (Sus scrofa) Észtországban. Forrás: http://www.bbc.com/earth/story/20150924-the-truth-about-pigs

A sertés a rendkívül intelligens állatok közé tartozik

A disznó nem csak tiszta, de rendkívül intelligens állat is, sok tradicionálisan intelligensnek tartott állattal ugyanazokat a jellemzőket mutatja. Számos nem laborban, hanem természetes körülmények között végzett megfigyelés, tehát ahol a sertések a természetes képességeiket fejezik ki,

azt mutatja, hogy a disznóféléket emocionális, következetes viselkedés jellemzi, nagyon érzékeny állatok.

A kutatók felfedték a szociális faktor fontosságát az állatok érzelmeiben.

Vaddisznó (Sus scrofa). Forrás: http://www.bbc.com/earth/story/20150924-the-truth-about-pigs

A disznók nagyon játékos állatok és a megfigyelések szerint ez a viselkedési attitűd nagyon fontos számukra. Szeretik az új dolgok felfedezését, a legjobb játékok számukra a diverz, komplex, interaktív, cselekvések. Bizonyított, hogy ha ez a szükségletük nincs kielégítve, az viselkedési abnormalitásokhoz vezet náluk.

A sertés öntudattal is rendelkezik.

Az 1990-es években Donald Broom a Cambridge Egyetem professzora elvégzett egy számítógépes kísérletet a sertésekkel és megállapította, hogy a disznók meglehetősen kifinomult tudattal rendelkeznek. Képesek voltak megtanulni a kurzor mozgatásával videó játékot játszani, valamint különbséget tenni a különböző ábrák között.

Mivel nagyon intelligens és tevékeny állatok, ezért nagyfokú unalmat éreznek a farmokon ketrecekbe zárva, ami miatt gyakran sztereotíp viselkedési minták alakulnak ki, példáull rágják a fémrácsot, vagy üres szájjal rágnak, az unalomtól.

Az európai szabályozás már előírja, hogy biztosítani kell az állatok számára a stimuláló aktivitást, de Amerikában ez sajnos még nincs így.

A disznók gyorsabban tanulnak a gyerekeknél

A sertések a tükör teszten is átmennek, amit 1970-ben fejlesztett ki Gordon Gallup Jr. pszichológus, hogy az önfelismerést mérje. A disznókkal a Cambridge Egyetem kutatói végezték el ezt a kísérletet, amelyben a sertések nem csak hogy felismerték magukat, hanem megértették a tükör működését is és a tükörképet használták fel az elrejtett élelem megtalálásában.

Ezen a teszten kétéves korukig általában nem mennek á a gyerekek.

Minnesotai törpesertések a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Szomorú tény, hogy kutatási célokra tenyésztett ki a fajt. Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/kismalacok-a-minnesotai-torpeserteseknel

A sertések kognitív folyamatai összehasonlíthatók a kisgyerekekével.

A gyerekeknek sok hónapba, évekbe telik, míg megértik a tükröt. A malacok már 6 hónapos korukban képesek ilyen kifinomult dolgokat megtanulni.

A kutatók azt várták, hogy a legtöbb sertés nem tudja elvégezni a tükrös feladatot, de mindegyik képes volt rá. A 6 hetes malac néhány óra alatt megtanulta a tükör használatát.

Rögtön felismerték a tükörkép jelentését

A kapcsolódó kísérleteket Donald M. Broom, a Cambridge-i Egyetem professzora végezte el, melynek eredményeit az Animal Welfare magazinban publikálták. A kísérlet során négy pár domesztikált sertésnek adtak lehetőséget arra, hogy megbarátkozzon a tükörrel és felismerje magát benne. Miután megismertették a tükrrel, karámba helyezték el mindegyik állatot egy megfelelő szögbe beállított tükörrel, valamint egy válaszfallal, ami mögé almadarabokat rejtettek el.

Hét malac rögtön a fal mögé nézett, hogy megtalálja a csemegét.

A kontroll-csoport egyedei, amelyek korábban sose láttak tükröt, a tükör mögött keresték az almát.

Forrás:https://www.onegreenplanet.org/animalsandnature/7-super-smart-animals-species/

Broom professzor szerint ezek a kísérletek egyértelműen azt mutatják, hogy a sertések rendelkeznek a felmérés tudatosságával, azaz, hogy a megfigyeléseik és memóriájuk segítségével gyorsan megtanulják felmérni az adott helyzetet, és képesek a helyzetnek megfelelően cselekedni is.

Mark Hauser a Harvard's Cognitive Evolution labor evolúcióbiológusa szerint sok állat nem ismeri fel saját tükörképét,

ezt számos kutatás támasztja alá. Az ezt felmérő kísérletek során egy foltot festettek az állatokra és megnézték, vajon az állat a tükörképét látva, megpróbálja-e azt eltávolítani.

Mindössze csak néhány állat ismerte fel, hogy a folt a saját testén van: a palackorrú delfin, a majom, az elefánt és a szarka. A sertések figyelmen kívül hagyták ezt, ami a professzor szerint nem meglepő, mivel gyakran vannak foltok testükön.

Minnesotai törpesertés a Fővárosi Növény- és Állatkertben. Forrás: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/kismalacok-a-minnesotai-torpeserteseknel

A sertések szoros barátságot kötnek a fajtársaikkal, de más fajokkal is.

Folyamatosan kommunikálnak egymással, a koca például "énekel" a malacoknak a szoptatás közben. Számtalan történet ismert arról, hogy disznók megmentették a gazdáik életét különböző szituációkban, például szívroham, vagy égő ház esetén.

Az alábbi videón megtekinthető a tükör teszt, majd hogy a BBC Earth stúdiójában feladatokat adtak a sertéseknek és a gyerkeknek. Három malac és 3 gyermek vett részt a tesztbekben, amelyek során be kellett gurítani a labdát a kapuba,be kellett dobni egy érmét a perselybe,majd egy golflabdát a lyukba gurítani, illetve egy kivágott négyzetet, háromszöget valamint egy kört beilleszteni a helyére. A sertések minden feladatot teljesítettek, míg a gyermekek nem.

És ezen a videón megtekinthetjük hogy, milyen aranyos, és játékos állatok a disznók.