Ezek után egészen biztosan mindig megmossa majd a kezét!

Semmelweis
A magyar orvos felfedezése nyomán vált általánossá az egészségügyben a kötelező és alapos fertőtlenítő kézmosás
Vágólapra másolva!
Bár azt már régóta jól tudjuk, hogy mennyire fontos a kézmosás, hiszen az alapos, kellő ideig végzett szappanos kézmosással a betegségek nagy része megelőzhető lenne. A felmérések mégis azt mutatják, hogy az emberek körülbelül 60 százaléka nem mos kezet hazaérkezés után, és csupán minden nyolcadik embernek jut eszébe étkezés előtt kezet mosni. De hogyan szemléltethetjük vizuálisan ennek a fontosságát a gyerekek számára? Itt a válasz!
Vágólapra másolva!

Több tízmillió baktérium is megtelepedhet

Nap mint nap ezer dolgot érintünk meg kezeinkkel, mégis keveseknek jut eszébe, hogy így mennyi kórokozó kerül a kezünkre, és milyen sokat tovább lehet adni. Pedig a rendszeres kézmosással csökkenthetjük az olyan fertőző betegségek esélyét, mint amilyen a nátha, az influenza és a hasmenés.

A felmérések szerint kezünk egy négyzetcentiméterén akár 10 millió baktérium is nyüzsöghet, a kézmosást mégis gyakran túl gyorsan letudjuk.

A statisztikák azt mutatják, hogy az emberek többsége csak öt másodpercig szappanozza a kezé t és utána gyorsan leöblítik, és még ennél is kevesebben törlik szárazra kézmosás után. A kutatók szerint azonban a kézmosás optimális időtartama azonban 30 másodperc.

A szennyezett, piszkos kézzel a fertőzések akár 80-90%-a is továbbadható Forrás: ThoughtCo

Ennek a gyakorlati fontosságát mutatta be a diákoknak Dayna Robertson, az egyik amerikai általános iskola (Discovery Elementary School). A kísérletéhez csupán néhány szelet kenyeret használt és az eredményeit a közösségi médiában publikálta.

A különbség jól látható a szappanos meleg vízzel végzett kézmosás és a piszkos kéz között Forrás: Jaralee Annice Metcalf/Facebook

Jaralee Metcalf viselkedés specialistával együtt egy klasszikus osztálytermi tesztet végzett, ahol a diákok különféle módokon mosták meg a kezüket, majd elvettek egy-egy szeletet a kikészített fehér kenyérből. Ezután ezeket a „kísérleti darabokat" külön-külön elcsomagolták, hogy meg tudják mutatni, mi történik azokkal egy hónappal később.

Kettő kivételével kevésbé gusztusosak

A kísérlet során egy szelet kenyér érintetlen maradt, egyet mosdatlan kézzel fogtak meg a diákok, egyet kéztisztító használata után, egyet meleg vizes és szappanos kézmosást követően, míg egy kenyérdarabot hozzáérintették az osztálytermi személyi számítógéphez (Chromebook).

A számítógép megérintése is könnyen továbbadhatja a fertőzéseket Forrás: Jaralee Annice Metcalf/Facebook

– mutatott rá Dayna Robertson. – Ahogy azt a képeken is láthatjuk, az érintetlen „kontroll" és a „szappan és víz" szelet jól néz ki, ám a többi kevésbé ínycsiklandó.

A kéztisztító és fertőtlenítő sem bizonyult a legjobb megoldásnak Forrás: Jaralee Annice Metcalf/Facebook

A „Chromebook" és a „piszkos kéz" szeleteket látványos penészrétegek fedik, amelyek mikrobiális szennyeződésekből származnak, ám a „kézfertőtlenítő" szelet egyértelmű példa arra, hogy önmagában a kézfertőtlenítés nem helyettesíti a megfelelő kézmosást.

Az eredmények alátámasztják a korábbi kutatásokat, amelyek szerint

az emberi kézen sokkal több kórokozó található, mint a közterületeken, vagy az utcákon található felületeken.

Ez pedig azt jelenti, hogy a kezek sokkal nagyobb valószínűséggel okoznak megbetegedéseket, mint azok a rendkívül piszkosnak tűnő felületek, amelyeket a nyilvános helyeken annyira próbálunk elkerülni.