Mithrasz római kultusza valószínűleg az 1. századig nyúlik vissza és egyfajta mesterségesen alapított misztériumvallás, ahol a hívek csak beavatások során kerülhettek a teljes tudás birtokába. A kultusz hét beavatási fokozatot ismert: Holló, Menyasszony, Katona, Oroszlán, Perzsa, Nap futára és Atya.
A teljes tudás birtokába csak a hetedik szakaszba lépő Atya, a „pater" juthatott.
A régészek szerint a most felfedezett mithraeumban talált tárgyak és feliratok arra utalnak, hogy az imádói Római Birodalom több népszerű istenét tiszteletben tartották.
A templom két legfontosabb helyiségét márványpadló borítja, amely káprázatos színskálában veri vissza a fényt. Ebben a helyiségben találtak a kutatók egy padot, egy rituális kutat és egy virágágyást is, utóbbit feltehetőleg valamilyen szent növény számára.
A mithraeum rengeteg szertartást látott egykor, beleértve a beavatási ünnepségeket és szertartásokat, valamint az állati áldozatokat
– mondta Max Victor David, az olaszországi Bologna Egyetem történelem és kultúratörténeti professzora, az Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. – A rítusokon részt vevő emberek nagy valószínűséggel megváltozott tudatállapotba kerültek közben, amit a kornak megfelelően gyakran pszichotrop növények alkalmazásával sikerült elérniük.
Mithrászt, a felkelő nap isteneként tisztelték és a perzsa vallásban igen fontos szerepet töltött be. Nagy mesternek tartották, ő volt számukra a bölcsesség, az igazság és a hit megtestesülése. Kultusza az 1. században elterjedt a Római Birodalomban és széles körben népszerűvé vált.
A legenda szerint Mithrász kiválóan bánt az íjjal, ezért sem meglepő, hogy az egyik helyiségben a falfestményeken háromszögeket és nyilakat láthatunk
– magyarázta David. – Ezeknek a képeknek valószínűleg „különleges jelentése van az istenhez köthető teológiában".
Hozzátette, hogy a szentélybe járók valószínűleg hasonlóképpen imádták Kronosz görög istenséget is, aki „garantálta" számukra a betakarítás sikerességét. Erről a mithraeumban található felirat tanúskodik, amit „a legyőzhetetlen Mithrász istennek és a nagy Kronosz istennek" építették.
A szerkezet nagy része egy úgynevezett „caupona", tehát ivó vagy étkezde lehetett, mielőtt azt teljes mértékben mithraeummá alakították volna –
magyarázta a vezető régész. – A szentélyt valószínűleg az ötödik század elején zárták be, amikor a kereszténység egyre szélesebb körben elterjedt a városban és a római hatóságok már nem tűrték tovább Mithrász és más istenek imádatát.