Tudja-e, hogy melyek Magyarország legősibb élőlényei?

Graptolita telepek a szilur tengerben

Magyarország földtörténeti múltjának kezdetei csaknem fél milliárd év homályába nyúlnak vissza. E számunkra felfoghatatlanul távoli múlt élővilágáról csak a kőzetekbe zárt ősmaradványok tanúskodnak, amelyek az avatott szem számára lebilincselő történetet beszélnek el egykorvolt óceánokról, lakatlan szárazföldekről, és rég kihalt, különleges, a sci-fi filmek világát idéző élőlényekről.

Izgalmas titkokról mesél a magyar Toszkána

A Balaton-felvidéket nem véletlenül szokták magyar Toszkánaként is emlegetni. A szelíden lankás dombok vonulatáról pompás kilátás nyílik a hosszan elnyúló tóra, a Balaton-felvidék apró településeinek békés nyugalma pedig a mediterrán életérzésre emlékeztetheti az itt nyaralókat.

A Balaton-felvidék, a "magyar Toszkána" jellegzetes panorámája Forrás: Wikimedia Commons

A Balaton-felvidéki táj a kulturális és természeti szépségeken kívül más, valódi kuriózumnak számító egyéb érdekességeket is kínál.

A Balaton-felvidék vulkáni tanúhegyei. A Balaton-felvidék geológiai története csaknem fél milliárd évet ölel fel Forrás: Wikimedia Commons

Balatonfőkajár térségében találhatók ugyanis hazánk legidősebb felszíni kőzetei,

Alsóörs és Balatonalmádi, valamint Révfülöp és Kővágóörs között pedig azok a földtörténet ókorából származó egykori tengeri üledékes rétegek, amelyek Magyarország eddig ismert legősibb élőlényeinek maradványait zárják magukba.

Sokezer kilométer széles óceán választotta szét a Gerecsét és a Mecseket

A földrajzilag homogén területű Kárpát-medencét – akármilyen hihetetlennek is tűnik első hallásra – egykor a Föld különböző és egymástól nem egyszer hatalmas távolságokra fekvő pontjain keletkezett kőzetek építik fel.

Ezek a lemeztöredékek sok száz millió évig zajló vándorlásuk után, a lemeztektonikai folyamatoknak köszönhetően álltak össze azzá, amit ma Kárpát-medenceként ismerünk.

A Kárpát-medence műholdas felvételen. A medence aljzatot zömében tengeri üledékes kőzetek építik fel Forrás: ESA

Vajon ki gondolna arra, hogy Győr felé autózva, a tatabányai Turul-emlékmű autópálya fölé magasodó fehér sziklái mintegy 230 millió éve, a triász időszakban, az egyenlítő környékén, az egykor volt hatalmas trópusi óceán, a Tethys afrikai partvidékén rakódtak le?

A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő Turul-emlékmű. Az emlékmű alatti világos dolomitsziklák egykor a Tethys-óceán afrikai selfjén rakódtak le, sekély trópusi vízben Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Az ettől ma délre fekvő Mecsek-hegység hasonló korú kőzetei

ettől pedig több ezer kilométer távolságra,

a Tethys-óceán eurázsiai selfjén keletkeztek, a jól átvilágított, meleg és sekély parti vizekben.

Életkép a Tethys-óceán partjáról egy pihenő repülő hüllővel Forrás: Fine Art America

Nagyjából Nagykanizsa és Záhony között húzódik az a délnyugat-északkeleti irányú törésvonal,

amely egyfajta ősföldrajzi határnak tekinthető a középhegységeinket felépítő tengeri üledékek illetve ősi vulkáni kőzetek keletkezési helyét illetően.

Ezért különlegesek a Balaton-felvidék kőzetei

Minél távolabb tekintünk a múltba, annál érdekesebbé válik Magyarország földtörténete is. Akárcsak az emberi históriát, a Föld történetét is nagy korszakokra, és „kisebb" korokra tagoljuk.

A hozzávetőleg 545 millió éve elkezdődött fanerozoikum az egyetlen olyan időszalag (eón) a Föld csaknem 4,5 milliárd éves történetében, amely már változatos és gazdag élővilágot mondhat magáénak.

Kambrium időszaki tengeri élettáj rekonstrukciója, a paleozoikum,a földtörténeti ókor elejéről Forrás: Origo

A fanerozoikumot az 545 millió éve elkezdődött és 249 millió éve véget ért földtörténeti ókorra (paleozoikum), a 249 és 65 millió év közötti földtörténeti középkorra (mezozoikum) – amit a dinoszauruszok koraként is szokás emlegetni –, valamint a 65 millió éve elkezdődött és napjainkig zajló geológiai újkorra (kainozoikum) tagoljuk.

Tájkép a földtörténeti középkor kréta időszakából Forrás: https://vtnews.vt.edu/articles/2019/05/science-mini_tyrannosaurus_rex_Suskityrannus_Nesbitt.html

Magyarország középhegységeit zömében középkori, illetve - kisebb részt – újkori tengeri üledékek építik fel.

Hazánkban a földtörténeti ókor, különösen a paleozoikum csaknem fél milliárd évre visszanyúló eleje alig hagyott nyomokat. Ezért számítanak roppant különlegesnek a Balaton-felvidék ebből a korból származó felszíni kőzetei.

Bizzar élőlények Alsóörs és Balatonalmádi között

Balatonfőkajár nyugati határában fekszik az a régi kőfejtő, amely a település legmagasabb pontjának számít.

A Föld az ordovícium időszakban Forrás: Geology Page

Ám ennél sokkal érdekesebb az a körülmény, hogy itt tapinthatjuk meg a Dunántúl, illetve Magyarország legidősebb felszíni rétegsorát, a földtörténeti ókor elejéről (második időszakából) az ordovícium korban (488 millió évtől 443 millió évig) lerakódott tengeri eredetű homokkőből átalakult kvarcfilit összletet.

A Balatonfőkajári ordovícium korú kvarcfilit összlet Forrás: Wikimedia Commons

A Balatonfőkajári tétegek a mai helyüktől nagyon távol, a déli félgömbön, az Egyenlítő és az Antarktisz között rakódtak le, akkor, amikor a kontinensek zöme, és az azokat egymástól elválasztó ősi, réges-rég bezáródott óceánok még a déli féltekére koncentrálódtak.

Ordovíciumi tengerfenék rekonstrukciója. Ekkor még csak a tengerekben létezett az élet Forrás: Wikimedia Commons

Furcsa képet nyújthatott akkoriban a Föld, az élet ugyanis

ekkor még csak a tenger felszíne alatt létezett,

a szárazföldek növénytakaró nélküli kietlen forró pusztaságok, vagy éppen jégpáncéllal borított zord vidékek voltak.

A földtörténeti ókor egyik első és globálisan is jelentősnek tekinthető rétegsora a 443 millió éve elkezdődött, és 416 millió éve véget ért szilur időszakban keletkezett.

A Föld a szilur időszakban Forrás: Geology Page

A szilur rétegeket hazánkban egyedül a Balaton-felvidéken, Alsóörs és Balatonalmádi, illetve Révfülöp és Kővágóörs között vehetjük szemügyre.

Ebből a palás rétegsorból ismertek Magyarország legősibb élőlényei, egy rég kihalt tengeri telepes állatcsoport,

a graptoliták képviselői.

Mintha csak egy hátborzongató sci-fi filmből léptek volna elő: graptoliták rekonstrukciója Forrás: YouTube

Ezek a furcsa, felületes szemlélő számára inkább növényeknek látszó félgerinchúros állatok népes kolóniákat alkottak a szilur sekély tengereiben.

Graptolita fosszíliák Forrás: Wikimedia Commons

Mivel rendkívül gyors volt az evolúciójuk, és a késői kambrium kortól (kb. 500 millió évtől) egészen a karbon kor elejéig virágzottak, ezért fosszíliáik a geológusok illetve az őslénytankutatók számára

rendkívül fontosak a kormeghatározásban.

Graptolita telepek a szilur tengerben Forrás: Ancient World

A jóval több mint 400 millió éves Balaton-felvidéki graptoliták hazánk legrégebbi ismert élőlényeinek számítanak.