A dengue-lázat vírus okozza, amely szúnyogokkal terjed emberről emberre. A tünetek változóak, vannak, akiknél nincs jele a fertőzésnek, másoknál influenzaszerű tünetek jelentkeznek.
A dengue-láz vérzéses formája évente 25 ezer ember halálát okozza.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt 50 évben drámaian megnőtt az új esetek száma világszerte.
1970-ben még mindössze kilenc ország küzdött súlyos dengue-járvánnyal, mostanra azonban több mint 100 országban van folyamatosan jelen a betegség.
A világ népességének nagyjából fele él a veszélyeztetett övezetekben, és évente 390 millióan fertőződnek meg. Az érintett országok többsége trópusi és szubtrópusi éghajlaton fekszik, az esetek 70 százalékát Ázsiában regisztrálják.
A Wolbachia baktérium és a dengue-vírus a vérben egymással verseng a táplálékért, így a dengue-vírus nehezebben tud fejlődni a szúnyogban. Ha a vírus nem tud szaporodni, akkor sokkal kisebb eséllyel terjed át másik szervezetre a szúnyog csípésével.
Számos rovarfaj, köztük az ecetmuslica is hordozza ezt a baktériumot. A dengue-láz terjesztéséért elsődlegesen felelős egyiptomi csípőszúnyog azonban általában nem, ezért a kutatók a Wolbachia különböző törzseit fecskendezték be a szúnyoglárvákba, hogy megnézzék, mely fajok képesek fennmaradni a különböző éghajlatú területeken.
A Wolbachia baktérium anyáról ivadékára öröklődik a pete útján, a környezetben nem terjed. A Glasgowi Egyetem munkatársa, Steven Sinkins szerint a baktérium nem veszélyes az emberre.
Jelenleg számos terepkísérlet zajlik világszerte: a kutatók már közöltek egy tanulmányt a Current Biology című folyóiratban, a friss adatokat pedig az Amerikai Trópusi Orvostudományi és Higiéniai Társaság éves találkozóján ismertetik Marylandben.
Az eredmények szerint a Kuala Lumpurban, a Jáva szigetén és a brazíliai Niteróiban zajló tesztek is a dengue-lázas esetek számának drasztikus csökkenését mutatják. Az ausztráliai Északi területen pedig megállt a betegség terjedése.