Őrült fanatizmus okozta a világtörténelem legnagyobb tömeges öngyilkosságát

2019.11.18. 20:57

1978. november 18-án döbbenetes hír járta be a világsajtót. Az egykor brit fennhatóság alatt álló dél-amerikai ország, Guyana egyik szigetén berendezkedett Népek Temploma nevű vallási szekta 913 tagját halva találták a kommuna világtól elzárt, és a „vallásalapító", James Warren Jones után Jonestown-nak elnevezett telepén. A telepre kiszálló hatósági emberek közel ezer ember szanaszét fekvő holttestére bukkantak, köztük az „Atya", a magát új megváltónak hirdető szektavezér számszeríjjal átlőtt tetemére. Az első látásra tömeges öngyilkosságnak tűnő rettenetes eseményről a későbbiek során kiderült, hogy a szektatagok közül sokan nem is önként vállalták a halált.

A modern civilizáció, mint a destruktív próféták aranykora

A latin sequi, azaz követni szóból származó szekta kifejezést általában azokra a nagy vallási irányzatoktól elszakadt illetve azokkal szembe forduló zárt közösségekre szokták alkalmazni, amelyeket destruktív kultuszokat követő csoportokként bélyegeznek meg.

Az uralkodó irányzattal szembeforduló, és a bevett egyházak által többnyire eretneknek vagy destruktívnak minősített szekták szinte egyidősek az emberi kultúrtörténettel.

A 20. század egyik leghírhedtebb szektavezére, Jim Jones, a Népek Temploma alapítójaForrás: Wikimedia Commons

A vallási fanatizmus, vagy pedig a vallási színezetű kultuszok azonban nem csak az elmúlt korokat jellemezték.

Mi több, a modern civilizáció szekularizált világában, az elidegenedés, valamint a hagyományos vallásoktól való elfordulás miatt a tévtanok,a kétes kultuszok, és áltudományok hamis prófétái korábban soha nem látott számban hívtak életre ilyen-olyan „egyházakat" és más egyéb destruktív kultuszoknak hódoló csoportokat.

A történelem nagy társadalmi törésvonalaitól szétszabdalt 20. század különösen kedvező táptalajt kínált a tévtanok virágzása számára.

 

Jones prédikáció közben. A 20. században a nyugati jóléti társadalmakban gomba módra szaporodtak el a destruktív szektákForrás: Busttle

A második világháború után a nyugati világban kialakuló fogyasztói társadalmak sajátos árnyoldalaként, egyre több, a hagyományos vallásokkal szembeforduló szekta jött létre, amelyek közül a Népek Temploma nevet viselő csoport különösen kétes hírnevet vívott ki magának, a valószínűleg súlyos pszichés zavarokkal küzdő szektaalapító, James Warren Jones kegyetlen fanatizmusának köszönhetően.

Állatokat kínzott halálra, csak hogy lássa, hogyan távozik az élet

A „vallásalapító" James (Jim) W. Jones 1931. május 13-án egy Indiana állambeli kisvárosban látta meg a napvilágot. A gyermek Jones fejlődésére igen nagy hatással lehetett az anyja,

Lynetta Putnam, aki azt képzelte magáról, hogy ő adott életet a Messiásnak.

Az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság súlyosan érintette Jones családját is, akik a válság miatt szinte mindenüket elvesztették, és az 1930-as évek elején nagy nyomorban, az indianai Lynnben, egy víz és villanyvezeték nélküli kunyhóban éltek. Ide született a későbbi szektavezér ifjabb Jones is.

Fiatal korától érdekelte a vallási miszticizmusForrás: Twitter

Fiatalon szinte falta a 20. század híres-hírhedt diktátorairól, Leninről, Mussoliniről, illetve Hitlerről szóló könyveket. Iskolatársai szerint Jim Jones rendkívül furcsa, nehezen barátkozó és magába húzódó fiú volt, akit a diáktársai már ekkor vallási fanatikusként kezeltek.

Jones példaképei közé tartozott többek között Lenin isForrás: Wikimedia Commons

Az ifjabb Jones meglehetősen sajátos érdeklődésű fiatalembernek számított, akit nagyon izgattak a halállal kapcsolatos kérdések.

Feljegyezték róla, hogy állatokat kínzott halálra csak azért, hogy megnézze, hogyan távozik el belőlük az élet.

Apjával, James Thurman Jones-szal – aki a hírhedt fajüldöző szervezet, a Ku Klux Klan tagja volt – éles összetűzésbe keveredett a fekete bőrű amerikaiak kirekesztése és megbélyegzése miatt.

Jones apja a Ku Klux Klan lelkes tagja voltForrás: AFP

Amikor a szülei elváltak, Jim Jones az anyjával maradt,

akivel a Virginia állambeli Richmondba költöztek. A Richmond High Scholl növendékeként James Jones kiváló képességekről adott tanúbizonyságot, jó tanulmányi eredményének köszönhetően korkedvezménnyel végezte el az iskolát.

Franklin D. Roosevelt elnök és felesége, EleanorForrás: FDR Library & Museum

Az Indiana University hallgatójaként nagy hatást tett rá a második világháborús amerikai demokrata párti elnök, Franklin D. Roosevelt felesége, Eleanor, aki az amerikai feketék esélyegyenlőségéről tartott előadást az egyetemen.

Minő tévedés: őt választották meg a legkiválóbb amerikai egyházatyának

James W. Jones 1951-ben Indianapolisba költözött, ahol a társadalmi esélyegyenlőségről vallott nézetei miatt hamarosan az amerikai Kommunista Párt soraiban kötött ki. Az Egyesült Államokban ekkor, az 1950-es évek elején, a hidegháború kicsúcsosodásának idején tetőzött a kommunistaellenes hisztéria, amelynek Joseph Raymond McCarthy szenátor, az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elnöke vált a vezéralakjává.

Joseph McCarthy szenátor, az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elnökeForrás: AFP

A kommunista gyanúba keveredett embereket ebben a hiszterizált légkörben a társadalom kirekesztettjeiként, páriákként kezelték. Jim Jones mindezek hatására arra a sajátos következtetésre jutott, hogy a marxizmus ideológiájához az egyházak állnak a legközelebb. Ez a „felismerés" pedig még tovább erősítette a fiatalember amúgy is meglévő vallási fanatizmusát. Hamarosan már mint a Somerset Soutside metodista templom lelkésze hirdette az igét, de mivel az egyházközösség Jones véleménye szerint kirekesztette a feketéket, otthagyta lelkészi hivatalát.

Jim Jones afroamerikai gyerekek társaságábanForrás: Twitter

Mint kiváló szónok és kitűnő szervező nagy ismertségre tett szert a szűkebb közösségében, ami arra motiválta, hogy saját egyházközösséget hozzon létre.

Az új gyülekezetnek a Népek Temploma elnevezést adta.

Jones az 1950-es 60-as évek fordulóján felforrósodó hidegháború, a nukleáris katasztrófa fenyegető rémképe miatt kezdett el a közösségének új, biztonságosabbnak vélt helyet keresni.

Így jutott el Brazíliába, de 1963-ban - első lépésként – még csak Kalifornia államba költöztette át az egyházát. A gazdasági és szociális egyenlőtlenségek, valamint a feketék kirekesztése ellen szónokoló Jones hamar igen népszerű lett, elsősorban az elszegényedett és kilátástalan helyzetbe élő néprétegek körében.

Jones rendkívüli népszerűségre tett szertForrás: A&E

Jóságosnak és szimpatikusnak tűnő egyénisége miatt egyre több lett a követője, az ismertsége pedig hamarosan túlnőtt a gyülekezetén, és országos hírű prédikátorrá vált. Mindezt jól bizonyítja, hogy 1975-ben ő kapta meg a „Legkiválóbb Amerikai Egyházatya" címet, 1977-ben pedig a Martin Luther King Jr. Emberbaráti Díjjal tüntették ki.

A sorozatos botrányok miatt távoznia kellett Kaliforniából

Az országos hírnév és a rangos elismerések sem tudták azonban elfedni Jones pszichotikus személyiségének sötét oldalát. Az „egyházatyáról" és a kívülállók számára láthatatlan közösségén belüli életről egyre több különös információ szivárgott ki, így többek között a „vallásalapító" biszexuális orgiáiról, kábítószer fogyasztásáról, és a hívei felett gyakorolt zsarnoki hatalomról.

Amíg a szektavezér korábban követői társadalmi integrálását tekintette a legfőbb céljának, addig az 1970-es évek közepétől a nukleáris holokauszttól való paranoiás félelem jegyében, egyre inkább arra törekedett, hogy teljesen elszigetelje közösségét a külvilágtól.

Jones hívei valósággal itták az általuk messiásnak vélt szektavezér tanaitForrás: Latimes

A Népek Templomát egyre több botrány lengte körül Kaliforniában. Így például a helyi keresztény közösségekben igen nagy felháborodást váltott ki az a hír, hogy Jones a prédikációi alatt rendszeresen megszentségteleníti a Bibliát.

És noha Jones közössége 1977-re már három kőtemplommal is rendelkezett az állam területén,

az egyre szaftosabb botrányok miatt távoznia kellett Kaliforniából.

Jones már prédikátori pályája elején is fontolgatta, hogy a „nagy sátántól" és a nukleáris holokauszt közvetlen veszélyétől távol, Dél-Amerikában telepítse le gyülekezetét.

Jones szektájának egyik kőtemploma San FranciscóbanForrás: Wikimedia Commons

Ezért nem különösebben sokkolta, hogy el kell hagynia az Egyesült Államokat. Az egykor brit fennhatóság alatt állt Guyanába költözött át 1200 követőjével együtt. Itt hatalmas birtokokat vásárolt magának,

ahol a külvilágtól hermetikusan elzárva építették fel a szektaalapítóról elnevezett Jonestown-t.

A drótkerítéssel és őrtornyokkal körbekerített telep azonban sokkal jobban hasonlított egy náci koncentrációs táborra, mintsem valamiféle „mennyei királyságra", és nem csak a külsőségek miatt.

Ókori despotaként terrorizálta és kínozta híveit

A kíváncsi szemek elől elrejtett telepen szörnyű állapotok uralkodtak. A szektavezéren egyre jobban elhatalmasodott a paranoia, aminek rabszolgaként kezelt követői itták meg a levét. Jones feltétlen engedelmességet követelt meg híveitől, és nem tűrt el semmiféle ellentmondást.

Az engedetlennek minősített követőin változatosan kegyetlen büntetésekkel torolta meg a vélt sérelmeit.

Rendszeresnek számítottak a botbüntetések, vagy az „engedetlenek" szíjjal történt véresre verése.

Jonestown-ban végleg ledobta magáról az álarcotForrás: Shutterstock

De ugyancsak gyakori „fegyelmezési" módnak számított az éheztetés és sötétzárkába vetés, az elektrosokk, különleges büntetésként pedig nem egyszer kígyókkal teli gödörbe zárták a „próféta" szerinti renitens „elhajlókat".

Jones a megfélemlített hívein az ókori keleti despotákat megszégyenítő kegyetlenséggel zsarnokoskodott,

ami alól sem a nők, sem pedig a gyermekek nem jelentettek kivételt, akik közül többeket meg is becstelenített. A csapdába esett embereknek semmi esélye sem volt a menekülésre, mivel az összes pénzüket és személyes irataikat elvette tőlük az „Atya".

A telepen élőknek esélyük sem volt a menekülésreForrás: Flickr.com

A szökési kísérletet – akárcsak az egykori náci koncentrációs táborokban – kegyetlen büntetéssel torolták meg. Az elmebajos szektavezér által vizionált „rend" fenntartására a legfanatikusabb híveiből felfegyverzett őrséget szervezett, akik a nap 24 órájában éberen vigyáztak arra,

nehogy valaki megszökjön a halálfélelemben tartott hívek közül.

Mindezek ellenére a Jamestown-ban történtek híre lassan Kaliforniába is eljutott. Emiatt egy nagy befolyású kaliforniai kongresszusi képviselő, Leo Ryan kormányzati jóváhagyással újságírók társaságában Guyanába utazott, hogy utánajárjon a Népek Temploma körül keringő híreknek.

Térdenállva könyörögtek, hogy vigyék el őket Jones poklából

Az amerikai kongresszusi képviselő és kísérete érkezésének hírére Jones halálosan megfenyegette a telepen élőket arra az estre, ha bármi rosszat mernének mondani róla és „egyházáról". Eleinte úgy tűnt, hogy hatott is a megfélemlítés,

mert a táborba érkező képviselőt csupa mosolygó ember fogadta.

A „varázs" azonban hamarosan megtört, mert amikor Ryan és kísérete éppen a telep elhagyására készült, hirtelen öt ember térdre vette magát a kongresszusi képviselő előtt, és zokogva kérte, hogy vigye őket magával „ebből a pokolból".

Leo Ryan kongresszusi képviselő életébe került, hogy segíteni akart Jones áldozatainForrás: Wikimedia Commons

Leo Ryan erre azt mondta nekik, hogy azonnal csatlakozzanak hozzá, sőt, a döbbent csendben körülötte álló embereket is felszólította, hogy kövessék társaik példáját, azonban senki sem mert moccanni.

Ryan képviselő kíséretével valamint az öt menekülttel együtt 1978. november 18-án repült volna vissza az Egyesült Államokba.

Az ettől az „incidenstől" szinte eszét vesztett Jim Jones azonban elhatározta, hogy bármi áron is, de megakadályozza hogy a képviselő a „szökevényekkel" együtt elhagyhassa Guyana területét.

A gyilkosok közül sokan még ma is köztünk lapulhatnak

Feltehetően fanatikus testőrségének néhány tagját küldte el a guyanai főváros nemzetközi repülőterére, akik elvegyültek a tömegben, majd 1978. november 19-én lőfegyverekből tüzet nyitottak a reptér előcsarnokában várakozó kongresszusi képviselőre, és csoportjára. A merényletet senki sem élte túl, maga Leo Ryan is holtan hanyatlott a földre. Ezzel egy időben Jim Jones az utolsó beszédre hívta össze a híveit.

Jones hívei között. Halálba akarta kényszeríteni a követőitForrás: Worth Point

Tájékoztatta őket a reptéren történtekről, majd felszólította a megriadt embereket, hogy igyanak abból a vörös gyümölcskoktélból, amit a prédikációk után mindig szertartásosan elfogyasztottak.

Most azonban Jones ciánt kevertetett az italba, tehát rituális öngyilkosságra szólította fel a híveit.

Az emberek jó része azonban ekkor már tisztában volt azzal, hogy az életük a tét, ezért korántsem mindenki akart eleget tenni az elmebajos szektavezér felszólításának.

Sokan lettek kényszerből öngyilkosok, a kételkedőkkel pedig Jones emberei végeztekForrás: Express News

A parancsot megtagadók jó részét Jones fanatizált fegyveresei ölték meg, sokan viszont kiitták a halálos kelyheket. A rendőri erők már megkésve érkeztek a helyszínre, ahol összesen 913 holttestet számoltak össze.

Az igazságügyi orvosszakértők megállapították hogy az áldozatok egy részével nem a méreg, hanem fegyver végzett. Utóbbiak között volt a szektavezér is aki egy számszeríjjal ölte, vagy ölette meg magát.

Sokkoló látvány fogadta a kiérkező hatóságokatForrás: The Merury News

Az áldozatok közül 273 volt a gyerek, és mindössze csak 33-an élték túl a vérengzést.

Mind a mai napig nem tudni, hogy hová lett az a közel 200 ember, akik Jones testőrségét alkották,

és komoly szerepük volt a mészárlásban, valamint a telep lakóinak rituális öngyilkosságra való kényszerítésében.

Összegyűjtik és elszállítják a holtesteketForrás:Twitter

Ezek közül talán sokan még ma is álnéven élnek valahol, szörnyű tetteik titkát őrizve.

Az elhunytak holttesteit az Egyesült Államokba szállították, Jamestown-t pedig a földdel tették egyenlővé.

Jones volt a 20. század egyik legőrültebb szektavezéreForrás: AFP

A kegyetlen hamis próféta holttestét elhamvasztották, a hamvait pedig a Csendes-óceánba szórták. Így ért véget a Népek templomának története, a 20. század és az egyetemes történelem máig legnagyobb vallási indíttatású kollektív öngyilkosságának szomorú históriája.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!