Már 43 éve kimutatták, hogy élet van a Marson

Az 1976-os Viking-küldetés egyik kísérlete bebizonyította, hogy a Marson létezik élet – állítja egy egykori NASA-alkalmazott kutató, Gilbert Levin, aki a Scientific American magazinban jelentette meg véleményét.

1976-1977-ben a Viking-űrszondák leszálló egységei olyan kísérleteket végeztek a Marson, amelyek célja az élet jelenlétének kimutatása volt.

A három kísérletsorozatban a felszíni rétegből vett mintákat vizsgálták különféle módszerekkel, feltételezve, hogy az esetleges marsi élőlények anyagcseréjének fontos eleme a légköri szén-dioxid (vagy szén-monoxid). A kísérletek lényegi eleme az volt, hogy a marsi talajhoz nitrogénes tápoldatot kevertek, majd a mixtúrát jelzőanyagként funkcionáló radioaktív szénizotóppal látták el.

Az elgondolás szerint a tápoldat beindította volna a feltételezett organizmusok anyagcseréjét, ami a radioaktív szén kibocsátásával jár együtt.

Az eljárást több ezerszer tesztelték földi talajmintákkal, minden egyes esetben sikerrel érzékelték az élőlények aktivitását.

Az egyik Viking-űrszonda által készített felvétel a Marsról Forrás: NASA

A Labeled Release néven ismert vizsgálat vezetője maga Gilbert Levin volt. A korai eredmények mindenki várakozását felülmúlták:

az egymástól több ezer kilométerre lévő két szonda műszerei kimutatták, hogy a vörös bolygó talajában a landolási helyszínnél mikroorganizmusok vannak jelen.

A további elemzések azonban cáfolták a kezdeti megállapításokat, így végül a NASA szimpla szervetlen kémiai reakcióknak titulálva elvetette a felfedezéseket. Levin szerint ugyanakkor a legújabb kutatások alapján újra kellene értékelni a Viking-küldetés eredményeit.

A múltban a Mars északi féltekéjén kiterjedt óceán volt Forrás: ESO/M. Kornmesser.

Az elmúlt pár évben begyűjtött bizonyítékok arra utalnak, hogy

• a Mars légkörében metán és ammónia van, ami akár élettevékenységből is eredhet,
• továbbá egykor kiterjedt felszíni vizek voltak a ma kihalt világként ismert planétán.
• Mindemellett a közelmúltban számos extrém körülményeket elviselő élőlényt sikerült a szakértőknek találni, ezek olyan szinten ellenállóak, hogy akár a Marson is könnyűszerrel életben maradnának.

A Marson több lehetséges módja van a metántermelődésnek

Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön.

A kutatót az is zavarja, hogy a leendő, Marsra indítandó rover, a Mars 2020 nem rendelkezik az élet kimutatására alkalmas műszerrel. Ehelyett a robot a talajmintákat a földre küldené vissza, amit a tudósok laboratóriumban elemeznének.

A Mars 2020 rover vázlata Forrás: NASA/JPL-Caltech

Levin szerint ma már eljutott a technika fejlettsége odáig, hogy a Viking-űrszondák eszközeinél jóval érzékenyebb életdetektáló szerkentyűket állítsanak „csatarendbe", többek között erre is ösztönzi cikkében kutatótársait.