Erre biztosan nem gondolna, amikor a mandula árán bosszankodik

A termesztett kultúrfajok és a vadon élő növények jelentős része nem teremhet különböző méhfajok nélkül

Az eddigi legrészletesebb kutatást végezte el az MSU Mezőgazdasági Főiskola Agrárgazdasági és Gazdaságtan Tanszékének professzora és csapata, akik a méhek 2006-ban felbukkant kaptárelhagyási jelenségét vizsgálták és megbecsülték annak gazdasági hatásait. Most publikált tanulmányuk szerint a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes számos meglepetést tartogatott ezen a területen.

Akár 30-50 ezer egyed is eltűnhet

A 2006-os év végén a vadonélő méhpopulációk száma világszerte drasztikusan lecsökkent, így a háznál is tartott méheknek Európában alig maradtak vad állományai. Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak nagy százaléka pedig elnéptelenedett.

A kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes nem más, mint a kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD).

Egész kaptár kolóniákat is veszélyeztethet a rejtélyes betegség Forrás: pexels.com

A teljesen egészségesnek tűnő méhcsaládokból a dolgozók egyik hétről a másikra nyom nélkül eltűnnek a kaptárakból

– magyarázta Randy Rucker, az MSU College of Agriculture agrárgazdasági professzora. – A betegség miatt akár 30-50 ezer egyed egyszerűen köddé válik, miközben a királynő és a többiek ott várnak kaptárban.

A termesztett kultúrfajok és a vadon élő növények jelentős része nem teremhet különböző méhfajok nélkül Forrás: pexels.com

A kaptárelhagyás jelenségét a kutatók még mindig csak igen nehezen tudják értelmezni.

A jelenségre először a 2006-2007 közötti télen figyeltek fel, amikor a méhcsaládok mintegy 30 százaléka elpusztult.

A méhészek azóta is kénytelenek szembenézni ezzel az egyre súlyosbodó problémával, amit más problémák, például az ázsiai méhatka elterjedése is tetéz.

A mesterséges beporzás miatt drágult a mandula

Rucker és csapata a kaptárelhagyás gazdasági hatásait négy kategóriába sorolta: az országosan a kereskedelmi mézelő méhcsaládok száma, a méztermelés, a királynők és a méhcsaládok ára, valamint a méhészek által végzett porzás díjai.

A méhészeknek a CCD esetén két választása van: gyakran vesznek ki egyedeket az egészségesen működő kaptárakból és helyezik át azokat az elnéptelenedettekbe vagy újakat vásárolnak „megerősítésként".

Méhkirálynő (középen) a kaptárban. A többieket gyakran pótolni kell a CCD miatt Forrás: Wikimedia Commons

Annak ellenére, hogy ezekre az intézkedésekre a téli időszakokban egyre sűrűbben van szükség, a királynők és a dolgozó méhek ára nem emelkedett drasztikusan

– emelte ki a professzor. – Hasonló tendenciákat tapasztaltunk a kolóniák száma és a méztermelés adatai tekintetében is.

Az egyetlen jelentős gazdasági negatív hatást a mesterséges beporzás díjának emelkedése jelenti, ezen belül is elsősorban a mandula esetében, amelynek évente körülbelül egymillió hektárja szorul „segítségre" ezen a területen.

Elenyésző a betegség közvetlen hatása a gazdaságra

A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a kaptárelhagyás és más, a méhek egészségével kapcsolatos aggályok (például méhatka) jelenleg csak elenyésző mértékű, közvetlen hatással bírnak az ezzel kapcsolatos kereskedelmi helyzetre.

A mandulafák beporzása okoz gondot Forrás: pexels.com

Arra számítottunk, amikor elkezdtük a gazdasági hatások vizsgálatát, hogy azok globális méretűek lesznek és kihatnak az ezzel kapcsolatos piacokra, de óriásit tévedtünk, teszem hozzá "szerencsére"

– mondta Rucker. – Az egyetlen dolog, amit találtunk az az, hogy a mandula ára folyamatosan emelkedett a mesterséges beporzás költségei miatt.

Hozzátette: miután a legtöbb méhész számít arra, hogy méheiknek egy része elpusztulhat az év során, ezért az elmúlt évek során már kidolgozták az ennek a kezelésére szolgáló módszereket, gyorsan és hatékonyan alkalmazkodtak.

A rendellenességgel kapcsolatban azonban még mindig sok a homályos folt, amit a kutatók tovább vizsgálnak.

Tanulmányukat a Journal of the Association of Environmental and Resource Economists Jtudományos folyóiratban publikálták.

(ZME Science)