A rettenthetetlen tábornok, aki kiverte a fosztogató románokat a Nemzeti Múzeumból

2019.10.05. 21:58

Kereken száz éve, 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román királyi hadsereg teherautói váratlanul felsorakoztak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, hogy mindenféle jogalap nélkül kifosszák az ország legpatinásabb nemzeti gyűjteményét, és Romániába szállítsák az épületben őrzött felbecsülhetetlen értékű történelmi relikviákat. A budapesti Szövetséges Katonai Misszió amerikai delegáltja, Harry Bandholtz vezérőrnagy szerencsére még időben értesült a román megszállók aljas tervéről. A tábornok azonnal a helyszínre sietett, és egy szál lovaglóostorral a kezében erélyes fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kirablását.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy mivel nem a román teljhatalmú megbízott adta át az ultimátumot, nyugodtan megüzenheti a küldőnek, hogy menjen egyenest a pokolba!"
(Bandholtz tábornok József főhercegnek, a románok ultimátumáról)

Fékezhetetlen étvággyal akarták szétmarcangolni Magyarországot

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának végnapjaiban az általános elégedetlenséget és zűrzavart kihasználva, polgári-radikális baloldali politikusok egy fővárosi csoportja Károlyi Mihály, az ellenzéki „vörös gróf" vezetésével 1918. október 28.-án kirobbantotta az úgynevezett őszirózsás forradalmat.

Az őszirózsás forradalomnak nevezett budapesti felkelés hatására IV. Károly a "vörös grófot",  Károlyi Mihályt nevezte ki kormányfőnekForrás: Wikimedia Commons

A határozatlan, és az eseményekkel sodródó uralkodó, IV. Károly király kétnapos huzavona után a radikális ellenzék vezérét, Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek.

Gróf Károlyi MihályForrás: Origo

A szociáldemokratákból, polgári radikálisokból és ausztro-marxistákból verbuválódott Károlyi-kormány első intézkedései egyikével elrendelte, hogy az 1918. november 3-i padovai fegyverszünet után az olasz frontról többnyire zárt rendben hazaérkező honvédalakulatokat szereljék le, és eresszék szélnek.

IV. Károly király és Zita királyné koronázási képe. A királyi pár közt Ottó főherceg állForrás: Wikimedia Commons

Az átgondolatlan intézkedésnek köszönhetően az ország gyakorlatilag ütőképes hadsereg nélkül maradt, aminek súlyos következményei lettek az ezt követő kritikus hónapokban.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címereForrás: Wikimedia Commons

A Monarchia romjain létrejövő utódállamok, valamint

a Román Királyság mohó területszerzési étvágya ugyanis nem ismert határokat,

és egymással versengve igyekeztek minél nagyobb darabokat kiharapni a legyengült, illetve ellenállásra képtelen történelmi Magyarország testéből.

A padovai fegyverszünet  után az olasz frontról hazaérkező katonákForrás: Wikimedia Commons

Az 1919 januárjában Párizsban összeülő békekonferencia nem sokat tett e szemérmetlen területfoglaló szándékok megfékezésére,

sőt, a Monarchia megszűnése után kialakult hatalmi vákuumot kihasználva, a közép-kelet-európai befolyásának kiterjesztésére törekvő Franciaország – személyesen Georges Clemenceau miniszterelnök – még szította is ezeket a törekvéseket.

A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnökForrás: Wikimedia Commons

Románia erős bolsevik és magyarellenes propagandába kezdett abból a célból, hogy bebiztosítsa a jelentősen eltúlzott területi igényeinek érvényesítését. A harsány román propaganda egyáltalán nem maradt hatástalan,

ami a békekonferencia Magyarországgal szemben meghozott döntéseiben is megnyilvánult.

 

William Orpen: A párizsi békeszerződés aláírása a versailles-i Tükörgalériában,  1919. június 28.-án. A festményen ábrázolt 'Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök, valamint Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök szabták meg a békefeltételeket és az új államhatárokatForrás: Wikimedia Commons

Ez, valamint a Károlyi-kormány lagymatag külpolitikája egyaránt hozzájárult ahhoz az 1919. március 20-án Ferdinand Vix alezredes útján kézbesített antant-ultimátumhoz, ami egy úgynevezett semleges övezet létrehozásával

gyakorlatilag további, még meg nem szállt területeket juttatott volna Romániának.

 

Ferdinand Vix alezredes (a képen középen) adta át az Antant ultimátumát a Berinkey-kormánynakForrás: Wikimedia Commons

A mindenféle realitást figyelmen kívül hagyó ultimátumban megjelölt - nyugaton egészen a Tiszáig húzódó – területsáv átadására az antant képviselője 30 órás határidőt szabott a budapesti kormánynak.

Clemeceau szabad kezet ad az ország elleni intervenciónak

A rendkívül súlyos feltételeket tartalmazó Vix-jegyzéket sem a köztársasági elnöki méltóságot betöltő Károlyi Mihály, sem pedig Berinkey Dénes miniszterelnök kabinetje nem volt hajlandó elfogadni, ezért a kormány 1919. március 21-én lemondott.

Berinkey Dénes miniszterelnök nem volt hajlandó tudomásul venni a diktátumot, ezért kormányával együtt lemondottForrás: Wikimedia Commons

Károlyi Mihálynak az a kísérlete, hogy egy tisztán szociáldemokrata kormány kinevezésével hidalja át a kialakult válságot, a baloldali szociáldemokraták és a kommunisták Károlyi háta mögött megkötött puccsszerű egyezsége miatt kudarcba fulladt, és még aznap Kun Béla vette át a hatalmat,

aki lemondatta a köztársasági elnököt.

 

Károlyi Mihály és felesége, Gróf Andrássy Katinka az emigrációban. Károlyit Kun Béla puccsszerűen lemondattaForrás: Origo

A magyarországi fordulat teljesen váratlanul érte a párizsi „békecsinálókat", mert Clemenceau, valamint a magyar kormánnyal tárgyaló belgrádi francia misszió egyaránt úgy vélte, hogy Budapest – még ha némi vonakodás és tiltakozás ellenére is - de el fogja fogadni a Vix-jegyzék szerinti demarkációs vonalat.

A Berinkey-kormány lemondásával és a kommün kikiáltásával azonban gyökeresen megváltozott a helyzet.

 

Kun Béla és Garbai kikiáltják a Tanácsköztársaságot a Kossuth-téren, 1919. március 21-énForrás: Wikimedia Commons

A békekonferencia ezért a dél-afrikai Jan Christiaan Smuts tábornokot küldte Budapestre azzal a céllal, hogy próbálja meg rábírni a valamelyest módosított Vix-jegyzék elfogadására a tanácsköztársasági kormányt.

Jan Christian Smuts tábornokForrás: Wikimedia Commons

A Forradalmi Kormányzótanács nevében Kun Béla azonban ezt a némileg „felvizezett" antant-ultimátumot is visszautasította, pedig a Károlyi-korszak örökségeként ekkor még a tanácskormány sem rendelkezett számottevő haderővel.

A Károlyi-korszak örökségeként 1919 márciusában Magyarország nem rendelkezett számottevő haderővelForrás: Wikimedia Commons

Az ultimátum elutasításának hírére a párizsi békekonferencia - Clemenceau javaslatára - szabad kezet adott a cseh, a szerb, és román kormány Magyarország ellen tervezett fegyveres intervenciójának.

A román királyi hadsereg már április 16-án átlépte a demarkációs vonalat,

és az ideiglenes román-magyar határra vonatkozó antantdöntést megszegve, egészen a Tisza vonaláig nyomult előre.

 A haza védelmének jelszava sikerrel mozgósította az országot

Kun Béla a reményei ellenére sem kapott érdemi támogatást a fenyegető román invázió elhárítására Lenintől, ezért a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács félretéve a bolsevik propagandalózungokat, hazafias jelszavakkal általános mozgósítást hirdetett meg.

Lenin nem tudott segíteni Kun BélánakForrás: Wikimedia Commons

A haza védelmének jelszava rendkívül hatásosnak bizonyult, mert alig néhány hét alatt a 40-60 ezer katonából álló Vörös Hadsereget 200 ezer fős haderővé sikerült felfejleszteni.

Kun Béla   hazafias jelszavakkal hirdette meg az általános mozgósítástForrás: Forrás: Wikimedia Commons

Számos, a bolsevizmussal amúgy nem szimpatizáló egykori hivatásos katona jelentkezett önkéntes szolgálattételre a Vörös Hadseregbe,

így köztük a rendkívül tehetséges Stromfeld Aurél, az Osztrák-Magyar Monarchia volt vezérkari ezredese is,

aki elvállalta a Tanácsköztársaság hadseregének vezetését, és kidolgozta az ország területeit megszállt Kisantant-erők elleni hadművelet tervét.

Stromfeld Aurél még a monarchia törzstisztjeként futott be fényes katonai karriertForrás: Wikimedia Commons

A magyar haderő 1919. május 20-án indította el a nagyszabású ellentámadását.

Az offenzíva a párizsi békekonferencia és az antanthatalmak legnagyobb megrökönyödésére váratlan sikereket ért el,

mert a tanácsköztársasági hadseregnek sikerült visszafoglalnia Miskolcot, a Felvidék egy részéről pedig kiverték a cseheket, és Nyitra, Zólyom, illetve Kassa vonaláig visszafoglalták a megszállt országrészt.

A Vörös Hadsereg alakulatai Léva főterénForrás: MEK. OSZK

A párizsi „békecsinálók" egyre nagyobb aggodalommal szemlélték a Vörös Hadsereg sikereit.

Attól tartottak ugyanis, hogy ha a magyar haderő egyesül a szovjet-orosz bolsevik csapatokkal, elvághatják a cseh, illetve a román hadsereg közötti összeköttetést. (Szovjet-Oroszországnak komoly területi követelései álltak fenn Romániával szemben.)

A párizsi békekonferenciát megdöbbentették a magyarországi eseményekForrás: Wikimedia Commons

Az antant a bajorországi és szlovákiai események miatt a bolsevik erjedés európai tovaharapódzását is reális veszélynek tartotta.

Kun elhitte Clemenceau hazug ígéretét

Az antant számára válságos helyzet rendezésére Clemenceau június közepén jegyzéket küldött a Forradalmi Kormányzótanácsnak, amelyben a visszafoglalt felvidéki területek kiürítését követelte

azt a mézesmadzagot is elhúzva Kun Béla előtt,

hogy a felvidéki területek átadásáért cserébe, a román királyi haderő megszálló egységeit is visszavonatja a Tiszántúlról.

Georges Clemenceau kilátásba helyezte a román haderő kivonását a Tiszántúlról, ha a magyarok feladják a visszafoglalt FelvidéketForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Több napig tartó parázs vita után Kun Béla - a katonai vezetők határozott ellenjavaslatát figyelmen kívül hagyva - úgy döntött,

hogy az antant nevében tett ígéretben bízva, elfogadja Clemenceau javaslatát.

A Vörös Hadsereg alakulatait ezért kivonták a Felvidékről, ám a román csapatok Clemenceau ígérete ellenére sem vonultak ki a Tiszántúlról.

Kun és társai rémuralma 133 napig tartottForrás: Pinterest

A Vörös Hadsereg július 20-án elindított offenzívája a román királyi hadsereg nyomasztó létszámfölénye miatt gyorsan összeomlott, a románok pedig megszállták Szolnokot, és ezzel karnyújtásnyi közelségbe kerültek Budapesthez.

Szamuely Tibor szónoklatot tart. Szamuely és terrorcsapata rettegésben tartotta az egész országot, a kommün bukása után szökés közben agyonlőtték a "vörös terror" vezérétForrás: Possible copyright status: NOT_IN_COPYRIGHT/Tormay, Cecile

A tiszántúli hadművelet súlyos kudarca,

valamint a magyarországi bolsevik rémuralom ellen kibontakozó egyre nagyobb társadalmi ellenállás miatt

a tanácsköztársasági rendszer augusztus elsején összeomlott, Kun Béla és társai pedig elmenekültek az országból.

Basáskodó és rekviráló megszállók fészkelik be magukat Budapesten

A tanácskormány bukása után az 1919. augusztus 2-án Peidl Gyula vezetésével felálló kérészéletű szociáldemokrata kormány rövid,

alig öt napos regnálása alatt hatálytalanította a bolsevik diktatúra valamennyi rendelkezését,

szabadon bocsátotta a politikai foglyokat és demokratikus fordulatot hirdetet meg, ám ennek ellenére sem volt semmilyen társadalmi bázisa.

Az 1919. augusztus másodikán megalakult szociáldemokrata Peidl-kormány, középen a miniszterelnökkelForrás: Wikimedia Commons

Azonban nem csak a társadalmi támogatottság hiányzott, hanem az Antant sem ismerte el a Peidl-kabinetet, ezért a kormány légüres térbe került. Az országban kialakult belpolitikai káoszt kihasználva, illetve az Antant korábbi engedékenységétől vérszemet kapva a románok már augusztus elején megszállták Budapestet, majd az Észak-Dunántúlt is.

Román megszállók az Erzsébet-híd budai hídfőjénélForrás: Wikimedia Commons

A román hadsereg a megszállt magyar területeken katonai közigazgatást vezetett be, és mindenhol fosztogatásokba kezdett. Se vége, se hossza nem volt az önkényeskedő basáskodásnak és a rekvirálásoknak;

a megszállók több száz vagonra való mezőgazdasági terményt és rablott javat vittek ki az országból.

A román haderő a Nemzetek Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának utasítását semmibe véve szállta meg Magyarországot, jogtipró túlkapásai pedig már az Antant számára is kezdtek kellemetlenné válni.

 A veszteseknek sohasem lehet igaza

A civil lakossággal szemben elkövetett önkényeskedések és atrocitások, illetve rablások ellenére Clemenceau álszent módon mégsem az Antant direktíváit is lábbal tipró bukaresti kormányt, hanem Magyarországot szólította fel a fegyverszüneti egyezményben foglaltak betartására:

Clemenceau Wilson amerikai elnök társaságában a párizsi békekonferencián. A francia miniszterelnök a román önkényeskedések ellenére Magyarországot szólította fel a fegyverszüneti egyezmény betartásáraForrás: Pixels

Magyarország tegyen eleget a fegyverszünet előírásainak és tartsa tiszteletben a Legfelsőbb Tanács által rögzített határokat, és mi megvédjük Önöket a románoktól, akik nem kaptak tőlünk semmilyen felhatalmazást. Azonnali hatállyal küldünk egy szövetséges katonai missziót, amelynek feladata a leszerelés felügyelete, valamint gondoskodni arról, hogy a román csapatok kivonuljanak"

- áll többek között Clemenceau-nak a Peidl-kabinetet váltó Friedrich-kormánynak címzett jegyzékében.

Friedrich István miniszterelnököt politikai kalandornak tartották a kortársakForrás: Wikimedia Commons

Az Antant a megszálló román hadsereg sorozatos túlkapásainak féken tartására állította fel a Szövetséges Katonai Missziót,

egy angol-amerikai-francia-olasz tábornoki bizottságot. Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy, az a amerikai hadsereg tábornoka 1919. augusztus 6-án kapta meg kinevezését a budapesti Szövetséges Katonai Misszióba.

 Nyugodtan küldje el a románokat a pokolba!

Bandholtz vezérőrnagy augusztus 11-én érkezett meg Párizsból új állomáshelyére, a magyar fővárosba. Az amerikai tábornokot még aznap délután  az ideiglenes államfői teendőket ellátó önjelölt kormányzó, Habsburg József főherceg kereset fel, aki éppen akkor kapta kézhez a bukaresti kormány arrogáns és szemtelen ultimátumát.

Habsburg József főherceg államfői ambíciókat dédelgetett magábanForrás: Wikimedia Commons

A bukaresti ultimátum szerint Magyarország mindenben köteles a román kormány ukázait teljesíteni,

így többek között fel kell adnia teljes fegyverzetét és az összes hadikészletét, támogatnia kell Romániát a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal szemben Bánát megszerzésében , valamint csatlakoznia kell a Bukarest által tervezett politikai unióhoz, természetesen a román király jogara alatt.

Ion I. C. Brătianu román miniszterelnök kormánya arrogáns ultimátumot adott MagyarországnakForrás: Europe Centenary

A főherceg kérdésére, hogy milyen választ adjon erre az ultimátumra, amely gyakorlatilag egyenértékű Magyarország felszámolásával, Bandholtz vezérőrnagy azt válaszolt,

hogy nyugodtan küldje el a románokat a pokolba.

Bandholtz tábornok másnap találkozott Constantine Diamandival, a Román Királyság budapesti teljhatalmú megbízottjával, akivel száraz hangon közölte, hogy abszurdumnak tartja a román követeléseket.

Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy, a budapesti Szövetséges Katonai Misszió amerikai delegáltjaForrás: History.com

A tábornoki misszió erélyes intézkedéseket foganatosított a román túlkapások megfékezésére,

így többek között azonnali hatállyal megtiltottak mindenfajta rekvirálást, előírták az elorzott javak visszaszolgáltatását, megtiltottak mindenfajta önkényeskedést, és elrendelték a román katonai közigazgatás felszámolását is.

Villámló szemekkel és ostorát magasra emelve mutatta a románoknak a kifelé vezető irányt

A szabad prédálás lehetőségétől megrészegült román megszállók azzal szemben, hogy Bukarest kénytelen-kelletlen elismerte a Szövetséges Katonai Misszió fennhatóságát, nem nagyon igyekeztek alávetni magukat a tábornoki bizottság direktíváinak.

A rekvirálási tilalom ellenére Bandholtz tábornok az egyik szemleútja során, augusztus 25-én az Állami Vasúti Üzemben 135 rablott holmival megpakolt teherautót talált, amelyek éppen indulóban voltak.

Román megszállók Budapesten. Napirenden voltak a rablások és fosztogatásokForrás: Wikimedia Commons

A tábornok erélyes közbeavatkozásával megakadályozta az üzem kifosztását,

lepakoltatta az elrekvirált eszközöket, és a még berakodásra váró további 25 román teherautót elzavarta a helyszínről. 1919. október 5-én éppen Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy látta el a budapesti tábornoki misszió elnöki teendőit.

( A megállapodás szerint, a Szövetséges Katonai Misszióban részt vevő négy antanthatalom képviselői rotációs rendszerben, egymást váltva látták el a misszióvezetői feladatokat.)

Bandholtz tábornok nem tűrt el semmilyen önkényeskedéstForrás: Wikimedia Commons

A tábornok kora reggel bement a hivatalába,

ahol délelőtt egy kétségbeesett hangú segélykérő üzenet futott be hozzá.

Az üzenet szerint egy román katonai alakulat körbevette a Magyar Nemzeti Múzeumot, és az épület előtt felsorakozott teherautókra akarják éppen felpakolni a múzeumban őrzött történelmi kincseket.

Román katonák a Múzeum körútonForrás: National Military Museum Archive

A hír hallatán Bandholtz tábornokot dühbe gurult, felpattant az íróasztala mögül, és azonnal a helyszínre sietett.

A román megszállók Budapestről való kivonulásuk előtt még a Magyar Nemzeti Múzeumot is szerették volna kifosztaniForrás: Wikimedia Commons

Az amerikai tábornoknak nem volt kísérete, egymaga ment,

és csak az elmaradhatatlan lovaglóostorát vitte megával.

Amikor megérkezett, a múzeum bejáratánál már felsorakoztak a műkincsek elszállítására odavezényelt teherautók, az épületbe pedig behatoltak az első „műkincsvadász" román szakaszok.

Román katona a Ferenc József-híd (ma Szabadság híd) feljárójánálForrás: Wikimedia Commons

Bandholtz tábornok nem sokat teketóriázott, öles léptekkel felsietett a múzeum lépcsőin, majd a szövetséges misszió nevében harsány hangon megparancsolta a fosztogató románoknak, hogy azonnal hagyják el az épületet,

miközben villámló szemekkel és ostorát magasra tartva mutatta nekik a kifelé vezető irányt.

 

Román katonai egység a parlament előtt, a Kossuth-térenForrás: Wikimedia Commons

A múzeum kirablására készülő román katonák megijedtek a szemmel láthatóan dühös amerikai tábornok határozott fellépésétől,

és megszégyenülten elkullogtak a helyszínről.

Bandholtz tábornok aláírása a Nemzeti Múzeumot lezáró pecsétes okmányonForrás: Wikimedia Commons

Amikor az utolsó román is elhagyta az épületet, Bandholtz tábornok a Szövetséges Katonai Misszió nevében lepecsételte a Magyar Nemzeti Múzeum főbejáratát.

Még a szobra ellen is tiltakoztak a románok

Az amerikai tábornok gyors és erélyes közbeavatkozásának köszönhetően a patinás nemzeti intézmény megmenekült attól, hogy kirabolják a románok. Bandholtz tábornok később, Huszár Károly miniszterelnök kérésére, a Nemzeti Múzeumnak adományozta híressé vált lovaglóostorát.

Huszár Károly és kormánya, középen a miniszterelnökForrás: Wikimedia Commons

A Horthy-korszakban nagy tisztelet és szimpátia övezte az első világháború előtt hosszú ideig a Fülöp-szigeteken szolgált, és 1925-ben meghalt tábornok emlékét, akinek már a Bethlen-kormány idején szobrot akartak emelni.

Bandholtz tábornok fiatal tisztként a Fülöp-szigeteken szolgáltForrás: Military History

Bukarest azonban diplomáciai úton tiltakozott a románokat megszégyenítő tábornok emlékművének felállítása ellen.

Gróf Bethlen István miniszterelnök  kormányzata alatt szobrot akartak emelni az amerikai tábornoknak, ami ellen Románia erélyesen tiltakozottForrás: Bundesarchiv

Hosszas huzavona után Harry Hill Bandholtz tábornok szobrát – Ligeti Miklós szobrászművész alkotását – végül csak 1936-ban avatták fel.

Bandholtz tábornok emlékműve 1945 után túlélte a kommunisták hatalomra jutását követő Rákosi féle „szoborrevíziót" is,

ám restaurálás ürügyén eltávolították, és egészen 1989-ig egy raktárban őrizték.

Bandholtz tábornok szobra jelenleg a Szabadság téren, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége előtt állForrás: Alchetron

Az emlékművet George Bush amerikai elnök 1989-es magyarországi látogatásakor állították fel ismét a Szabadság téren, ott, ahol ma is látható.