A tömény méregben lubickoló bizarr lényektől le fog esni az álla

Mono tó
Vágólapra másolva!
Bizarr fonalférgeket fedeztek fel a kaliforniai Mono-tó extrém körülményei között. Az új fajok az emberre halálos arzénkoncentráció 500-szorosát viselik el, egyedülálló módon három nemük van, és utódaikat kenguru módjára hordják a testükben.
Vágólapra másolva!

A California Institute of Technology (Caltech) munkatársai új féregfajokat fedeztek fel a kaliforniai Mono-tóban. Az Auanema nemzetségbe tartozó, egyelőre saját fajnévre váró apró fonalférgek elképesztő körülmények között érzik jól magukat, és különleges alkalmazkodásokat fejlesztettek ki az extrém viszonyok hatására.

A Mono-tó Kalifornia Keleti Sierrák nevű területén, Mono City közelében található. A tó egy lefolyástalan terület medencéjében, legalább 760 ezer évvel ezelőtt képződött, és a vízcsere lehetőségének hiánya miatt rendkívül magas sókoncentráció alakult ki benne: vize háromszor sósabb az óceánénál.

Ráadásul a lúgos hatású sók betöményedése miatt a víz vegyértéke 10-es pH körüli, ami a szódabikarbóna-oldatnál tízszer lúgosabb.

A Current Biology című folyóiratban frissen publikált kutatás előtt baktériumokon és algákon kívül összesen két élőlényről tudták, hogy elviseli a Mono-tó viszonyait: egy apró sósvízi rákról és egy búvárlégyről. Most viszont egyszerre nyolc új fajt írtak le a tóban és környékén, amelyek valamennyien a mikroszkopikus méretű fonalférgek közé tartoznak. A fonalférgek legismertebb képviselője a biológusok egyik kedvenc modellállata, a Coenorhabditis elegans, amely azonban most felfedezett unokatestvéreihez képest unalmasan konszolidáltnak mondható.

A munka nagyját Paul Sternberg biológiaprofesszor műhelyében végezték. A Sternberg-labor régóta foglalkozik fonalférgekkel, eddig főleg a C. elegans-szal, amelyet egyebek mellett azért kedvelnek a kutatók, mert mindössze 300 idegsejtjével olyan összetett viselkedésekre képes, mint az alvás, tanulás, szaglás és komplex mozgás. Felépítésének egyszerűsége miatt ideális modellorganizmus az alapvető idegélettani kérdések kutatásához. Mindemellett tartása is egyszerű és praktikus, mert remekül elvan a laboratórium szobahőmérsékletű, közönséges nyomású viszonyai közt.

Mono-tó Forrás: hemis.fr/BOURSEILLER Philippe / Hemis.fr/Bourseiller Philippe / Hemis.Fr

Pokoli viszonyok között is jelen vannak

Sternberg azért küldte két hallgatóját, az idén doktorált Pey-Yin Shih-t és James Siho Lee-t a Mono-tóhoz, mert a fonalférgek a földgolyón a legnagyobb számban előforduló állatok, amelyek a bolygó valamennyi lakható zugát benépesítik, ezért esélyes volt, hogy egyes képviselőik még ebben a sós-lúgos pocsolyában is tenyésznek. A diákok pedig csakugyan nem tértek vissza üres kézzel: nyolc különböző fajt is találtak, amelyek egészen eltérő életmódokat folytatnak, a jámbor mikrobalegelészéstől az élősködésen át a vadászatig. Amiben viszont mindannyian egyeznek, az a bámulatos ellenállóképességük a tó magas arzénkoncentrációjával szemben.

E sajátságuk teszi őket igazán extremofil lényekké; olyanokká, amelyek a legtöbb létforma számára tolerálhatatlan szélsőségeket is eltűrik.

Érdekes módon a többi, másutt élő Auanema fajjal való összehasonlításból kiderült, hogy a nemzetségre általánosan jellemző az arzén-tolerancia – azokra a fajokra is, amelyek normális arzénterhelésű környezetben élnek. Szintén meglepte a tudósokat, hogy a pokoli viszonyokhoz szokott Auanema férgek a laboratórium teljesen átlagos körülményei között is ugyanolyan vígan eléldegélnek.

Nagyon kevés olyan extremofil élőlényt ismerünk, amelyet szélsőséges élőhelyéről kiragadva a laboratóriumban is lehet tanulmányozni; a legtöbben ugyanis nemcsak eltűrik, de kimondottan igénylik természetes közegük zordságát.

Mindebből a kutatók arra következtetnek, hogy a fonalférgekbe valamiképp genetikusan kódolva van az a fajta ellenállóképesség és rugalmasság, amely egyaránt alkalmassá teszi őket a szélsőséges és barátságos viszonyokhoz való alkalmazkodásra.

– mondta Shih. – Tanulmányunk rámutat arra, hogy bőven van mit elsajátítanunk ezektől a mindössze 1000 sejtből álló állatoktól az extrém környezetben való túlélésről."

Forrás: Caltech

Mitől ilyen sikeresek?

A Caltech tudósai szeretnék megvizsgálni, hogy vajon vannak-e olyan azonosítható biokémiai és genetikai faktorok, amelyek hozzájárulnak e fonalférgek sikeréhez, és megszekvenálni az Auanema fajok genomját, hátha ráakadnak az arzéntűrésért felelős génekre. Az ivóvizek arzénszennyezése globális szintű egészségügyi probléma, és annak megértése, hogy egy a fonalférgekhez hasonló eukarióta szervezet hogyan birkózik meg az arzénnal, segíthet tisztázni a méreganyag szervezeten keresztüli útját és a sejtekkel való kölcsönhatását.

Ám a fonalférgek és egyéb extremofil élőlények tanulmányozása olyan feladat, amelynek jelentősége túlmutat az emberi egészségen:

az egész földi életről segít pontosabb képet alkotnunk

– vallja Lee. „Hallatlanul fontos, hogy kíváncsisággal és odaadással forduljunk az élővilág sokfélesége felé" – hangsúlyozza, hozzátéve: csoportjának különleges engedélyeket kellett igényelnie, hogy terepmunkát folytathasson a természetvédelem alatt álló tónál. „Könnyen lehet, hogy a biotechnológia következő nagy újítása már ott vár ránk valahol a természetben. A legújabb, biológiailag lebomló napkrém alapanyagára például extremofil baktériumokban és algákban bukkantak rá. Természetes környezetünket védenünk kell, és felelősségteljesen használnunk."