Imádták az újságot, amit nem írnak, hanem mondanak

A Telefonhírmondó óránként sugározta a híreket

Egész életében lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Nem véletlen, hogy Párizsban Thomas Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, együtt dolgozott Nikola Teslával, és vállalkozó kedve soha sem hagyta nyugodni. 1844. szeptember 17-én, pontosan 175 éve született Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, és a telefonhírmondó feltalálója. A legenda szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a „hallom" szóból származó „hallót", amely azóta az egész világon elterjedt a telefonálásnál.

„Mi hajt, hogy mindig valami mást keressek, nem, nemcsak mást, azt mondanám inkább, hogy újat, olyasvalamit, ami addig nem létezett. Az erdélyi vonalon a vasútért lelkesedtem, azután a távíróért, a távíróközpontért, most meg, úgy látszik, a telefonközpont ötlete rezegteti meg az agyam »lemezkéjét«. Nekünk, akik efféle tevékenységre adjuk a fejünket, nem szabad késedelmeskednünk."
(Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás című könyvéből)

Kalandvágya nem engedhette az egy helyben toporgást

A pesti hajózási vállalkozó fia, Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én Pesten született. Katonás fegyelemben nevelkedett, nagyszerűen lovagolt és jól vívott, de soha nem bírta a kötöttségeket.

Kitűnő oktatást kapott a bécsi Theresianum műegyetemen, ám amikor édesapja meghalt, a tőle örökölt kevés pénzből Angliába utazott, hogy ott folytassa tanulmányait.

Óriási akaraterejét bizonyította, hogy igen rövid idő alatt megtanult angolul. Nyelvtudásának fejlesztéséhez egy angol lordnál vállalt állást nevelőként.

Puskás Tivadar, a telefon elvére épülő hangújság feltalálója Forrás: Wikimedia Commons

A jól képzett, művelt és elegáns fiatalember innen költözött Erdélybe, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, később pedig a főmérnöke. Hamarosan azonban újra Bécsben találta magát, ahol

az 1873-as világkiállítás évében létrehozta Közép-Európa első utazási irodáját:

és a leleményes ötlet hosszú éveken át igen jól jövedelmezett számára.

Puskás Tivadar kalandvágyó természete azonban nem engedte meg az egy helyben toporgást; Bécsből Amerikába utazott, ahol földet vásárolt és arany után kutatott. Évekkel később pedig Brüsszelben már egy távíróhálózat kiépítésén munkálkodott.

Együtt dolgozott Thomas Edisonnal

A kalandos életre vágyó férfit utazásai közben lenyűgözte az új világ ezernyi lehetősége, és a megismert, újabbnál újabb találmányok.

Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója Forrás: Wikimedia Commons

Európába visszatérve vette hírét Bell zseniális találmányának, a telefonnak, és a távbeszélő gondolata nem hagyta nyugodni. Ezért újra hajóra szállt, és New Yorkba utazott,

ahol Thomas Alva Edisont meggyőzte,

hogy korszakalkotó módon, egy központ segítségével tetszőleges számú ember használhassa egyidejűleg a telefont.

Thomas Edison (1847-1931) a zseniális amerikai feltaláló Forrás: Wikimedia Commons

Nem is tétlenkedett, a munkát maga végezte el Edison óriási laboratóriumában, ahol 1876 őszétől egy éven át dolgozott. Ezután az amerikai feltaláló és üzletember európai megbízottja lett. Ebben a munkakörben

Párizsban például ő építette ki az első telefonközpontot és telefonhálózatot,

akárcsak szülővárosában, Budapesten.

Párizsban Puskás Tivadar Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott Forrás: Wikimedia Commons

A francia fővárosban 1887-ben bevezette a multiplex kapcsolószekrényeket, ami a telefonközpontok fejlődésében korszakalkotó újításnak számított.

Párizsi utcakép a 19. század második felében Forrás: Bonjour Paris

Másik jelentős találmánya az 1893-ban Budapesten üzembe helyezett vezetékes hír- és műsorközlő berendezés,

amely számos későbbi találmánya és kísérlete közül a legérdekesebb. A Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutárjának tekinthető.

A világ első hangközlő újságja Budapesten jelent meg

A magyarországi Telefonhírmondó egyetlen szpíker hangját osztotta szét megsokszorozva, tetszés szerinti számú hallgatókészülékek között. Hamarosan létrejött egy műsorközlő központ, és szép lassan elkezdett fejlődni a kapcsolódó hálózat is.

A világ első hangközlő újságja 1893-ban jelent meg Budapesten,

bár a Londonban ugyanebben az évben alapított Electrophone Company szintén sikeres volt egy ideig a színdarabok és prédikációk közvetítésében.

Korszakalkotó találmánnyá vált, amikor kidolgozták a telefonközpont működési elvét Forrás: Getty Images

De mit is jelent ez? A szakemberek az előfizetők szobájának falára két hallgatókészüléket szereltek fel, amihez az utcáról felfutó dróton át jöttek a hírek. Ezekből egész nap, óránként változó összeállítást sugároztak, és az új hírek meghallgatásához az előfizetőnek csak a füléhez kellett emelnie a hallgatókészüléket.

A Telefonhírmondó óránként sugározta a híreket Forrás: Wikimedia Commons

Nem maradtak el a tőzsdei jelentések sem, ezek a későbbi évek során már európai és amerikai városokból is közöltek friss adatokat.

Ugyancsak repertoáron voltak a hangverseny-, az opera- és színházközvetítések, valamint az irodalmi felolvasások és kamarakoncertek.

A programok palettája 1886-ra vált teljessé, amikor többek között cigány- és katonazenével bővült a kínálat.

Több ezren fizettek elő a Telefonhírmondóra

Fénykorában a Telefonhírmondó körülbelül százötven embert foglalkoztatott, köztük szerkesztőket, tudósítókat, gyorsírókat és újságírókat. Az egykori szerkesztőség az Astoriától nem messze, a Magyar utca 6. szám alatt kapott helyet.

A szolgáltatás 1896-ra több mint hatezer előfizetővel rendelkezett

(számuk kissé ingadozott, és 1899-ben érte el a csúcspontját, de az első világháború kezdetéig meglehetősen állandó maradt). Elkezdődtek a Telefonhírmondó-nyelvtanfolyamok anyanyelvi tanárokkal és pontosidő-jelzést is vállaltak. Sokan az információterjesztés forradalmaként tekintettek rá, és látták, hogy sokkal gyorsabb volt, mint a nyomtatott sajtó.

Több mint százan dolgoztak a Telefonhírmondónál Forrás: Getty Images

Persze nagy baj esik a büntetőkódexben is; az lesz a kérdés, hogy ez is sajtó-e, s az így elbeszélt becsületsértések és effélék esküdtek elé tartoznak-e vagy járásbíróság elé?

– írta egy korabeli újság, a Pesti Hírlap, 1893. február 17-én.

Az első világháború, majd az ezt követő forradalmak idején a telefonhuzalok többségét megsemmisítették, ezért a műsorszórás csak 1924-ben kezdődhetett el újra.

Egy évvel később a Telefonhírmondó nagylelkűen hozzájárult, hogy „modernizált társa", a Rádió Hírmondó (az első budapesti rádió) használhassa a stúdiójukat.

A Telefonhírmondó kísérleti terme Forrás: Wikimedia Commons

Érdekes módon azonban a két médiavállalat soha sem versenyzett egymással; egy idő után megállapodtak abban, hogy ugyanazt a műsort sugározzák, a rádióhullámokon és a telefonvezetékeken egyszerre.

A kettős műsorszolgáltatás egészen a második világháborúig működött, amikor a Hírmondó vezetékrendszere teljesen tönkrement, és ezután többé már nem hozták helyre.

A történelmi, gazdasági körülmények is segítették a sikert

A mai napig nagy kérdés, hogy hogyan tudott a Telefonhírmondó annyira sikeres lenni Magyarországon, mint sehol máshol? A kutatók egyetértenek abban, hogy sikerét elsősorban a feltaláló személyének, Puskás Tivadarnak köszönheti, aki

meglátta a választ az aktuálisan felmerülő igényekre, elegáns technikai megoldást kínált, és megszerezte az ehhez szükséges tőkét.

A Telefonhírmondó a mindennapok szerves részévé vált Forrás: Getty Images

Így könnyedén megnyerte előfizetőinek azokat az üzletembereket, akiket érdekeltek a részvények árfolyamai, de a napi hírszolgáltatás igen szimpatikus volt többek között a miniszterelnöknek, valamint a többi politikai szereplőnek, köztük Jókai Mórnak is.

Jókai Mór is nagy híve volt a Telefonhírmondónak Forrás: Wikimedia Commons

A Telefonhírmondó megjelent a kávéházakban, a kórházakban, a szállodákban,

az ügyvédi irodákban, az orvosok várótermeiben és a fodrászatokban.

Puskás Tivadar és Ferenc emléktáblája a hajdani „József” telefonközpont épületén Forrás: Wikimedia Commons

A 19. század egyik legjelentősebb magyar mérnöke jókor, jó helyen hozott sorsfordító döntéseket: a nagy gazdasági fejlődés időszakában szinte nem akadt olyan ember a magyar fővárosban, aki ne engedhette volna meg magának az előfizetési díj kifizetését.

Ezt segítette továbbá az arisztokrácia és a virágzó középosztály kulturális érdeklődése, valamint a szórakozásra szánt idő felértékelődése.

A Telefonhírmondó első adása 1893. február 15-én indult el, Puskás Tivadar azonban egy hónappal később, március 16-án meghalt.

Neve azonban az egyik legkimagaslóbb azoknak a magyar feltalálóknak a sorában, akik a hang és a kép rögzítését, reprodukálását, továbbítását tűzték ki célul.