Tudja-e, miért nem könnyezik és izzad az újszülött?

A születés utáni sírás segíti megtisztítani és levegővel feltölteni az újszülött tüdejét

Az újszülött világrajövetelének körülményeit mindenki jól ismeri – ha erősen bömböl a baba, nagy valószínűséggel megnyugodhatunk, minden rendben van. Ha közelebbről megnézzük a csöppséget, feltűnhet, hogy hiába sír, könnycseppeket nem látunk legördülni az arcán. Hogyan lehetséges ez?

A könnyek alapvető funkciót töltenek be szemeink védelmében, hiszen nedvesen tartják a látószerveket. Általában akkor sírunk, ha valamilyen extrém érzelmi hatás ér minket (szomorúság, harag, vagy éppen jókedv). E stressz úgynevezett „üss vagy fuss" reakciót vált ki a szervezetből, aminek része az, hogy a szemeket védő könny nagyobb mennyiségben termelődik. Szerepük ugyanakkor nem merül ki ennyiben; a könnycseppek eltávolítják a szervezetből azokat a hormonokat, amik a felfokozott érzelmi állapot kialakításáért felelősek. Ezért is van többek között az, hogy egy kiadós sírás után a megkönnyebbülés érzete keríti hatalmába az embert.

Az újszülöttek viszont bármilyen meglepő, nem képesek könnyeket hullatni, mivel könnycsatornáik még nem fejlődtek ki teljesen, erre a csecsemők 3-4 hetes koráig várni kell.

Bár annyi könny termelődik a frissen világra jött emberpalánta látószerveiben, hogy szemei nedvesek maradjanak, a könnycseppek képződéséhez ez a mennyiség nem elegendő.

Ugyanez érvényes a verejtékmirigyek esetében is – bármilyen meleg is van, az újszülött bőre viszonylag száraz marad.

Az embereknek kétfajta verejtékmirigyük van: az ekkrin és az apokrin típusúak. Utóbbiak főként a hónaljban és az ágyék tájékán vannak jelen és pubertás alatt kezdenek működésbe lépni. Bár az általuk termelt váladék kezdetben szagtalan, szteroidok, lipidek és fehérjék vannak benne, ami ideális közeget teremt a baktériumok megtelepedéséhez.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library/RUTH JENKINSON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Ruth Jenkinson/Science Photo Lib

Az ekkrin mirigyek kialakulása a terhesség negyedik hónapjában megkezdődik. Először a magzat tenyereiben és talpaiban jelennek meg, majd a várandósság ötödik hónapjában az egész testet beborítják. Miután a gyermek a világra jött, elsőként a homlok ekkrin mirigyei aktiválódnak, majd utána a törzsé és a végtagoké.

A verejtékmirigyek alacsony aktivitása miatt a csecsemők teste könnyen túlhevülhet, ezért a szülőknek fokozottan figyelniük kell csemetéjük szervezetének hőháztartására. Ha a baba bőrén izzadságcseppek jelennek meg, kipirosodik, légzése szaporává válik, lábait és karjait alig mozgatja, akkor takarjuk ki őket, vagy gondoskodjunk a helyiség levegőjének keringetéséről.