A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központ (The Center for Disease Control and Prevention) ajánlása szerint a 18 és 60 év közötti felnőtteknek
naponta legalább 7 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy a test regenerálódjon, újra épüljenek bizonyos részei, a sejtcsere megtörténjen, új és erősebb izmok épüljenek és végbe menjen a méregtelenítés.
Az órák száma nagyban függ az életkortól. Az újszülötteknek és csecsemőknek általában több alvásra van szükségük, a felnőtteknek viszont kevesebbre.
A kutatások szerint a felnőtteknek körülbelül a 35 százaléka nem alszik eleget, pedig legfeljebb 17 órán keresztül szabad ébren maradniuk ahhoz, hogy megfeleljenek a CDC alvási ajánlásának.
Ma már viszont szinte népbetegségnek számít a kialvatlanság, fáradékonyság és a stresszes napindítás.
Az emberek ugyanis 24 órán belül megtapasztalhatják az alvásmentesség káros hatásait.
Randy Gardner 1964-ben állította be a „leghosszabb ideig ébren maradás" rekordját, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Az akkor 17 éves férfi összesen 11 napot és 25 percet töltött el alvás nélkül.
Noha közvetlenül a kísérlet után nem tapasztalt fizikai tüneteket, állítólag az ezt követő években tartós álmatlanságban szenvedett. Randy Gardner 264 órája máig a leghosszabb, tudományosan igazolt, alvás nélkül eltöltött időszak. A korábbi rekord 260 óra alvásmentesség volt.
Az esetről beszámolt William Dement, a kaliforniai Stanfordi Egyetemi Orvostudományi Egyetem alváskutatója is, aki ébren maradt Gardnerrel az utolsó három napon. Dement azt is leírta, hogy
Gardner nem fogyasztott stimulánsokat a „maratoni ébrenlét" ideje alatt, bár voltak körülötte emberek, akik ébren tartották.
Ilyen segítség nélkül keményen harcolnia kellett volna azért, hogy 36 óra után is ébren maradjon, és ne hajtsa álomra a fejét.
Egy napnyi alváshiánynak több oka is lehet a munkavégzéstől kezdve a tanuláson át a gyermekgondozásig. Noha kellemetlen lehet egész éjjel talpon maradni, ez mégsem fog jelentősebb hatást gyakorolni az egészségi állapotunkra. Ennek ellenére
24 órányi ébrenlét, egy éjszakai alváshiány komoly hatással lehet ránk.
A korábbi tanulmányok összehasonlították a 24 órás ébrenlétet és a vér alkoholkoncentrációját, ami egyes esetekben meglepő módon elérte a 0,10 százalékot.
Ez befolyással lehet a zéró tolerancia elvére, és a legtöbb amerikai államban is meghaladja a vezetésre vonatkozó törvényes korlátot. Az egy napi alvásmegvonásnak más következményei is lehetnek:
álmosság, ingerlékenység, hátrányos döntéshozás, csökkent döntési képesség, megváltozott észlelés, memóriahiány, látás- és halláskárosodás, csökkent kéz-szem koordináció és fokozott izomfeszültség.
Ám ezek a tünetek egy kiadós alvás után általában szerencsére megszűnnek.
Két elmulasztott éjszakai alvás után a legtöbb ember már igen nehezen tud ébren maradni. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy napközben váratlanul elalszunk, és ez az állapot akár harminc másodpercig is eltarthat.
Ezeknek az akaratlan „mikroalvásoknak" az ideje alatt az agy "alvásos állapotba" kerül és amikor felébredünk, akkor igen zavartnak érezhetjük magunkat.
A negyvennyolc órás ébrenlét ráadásul már az immunrendszerünk működését is rontja.
A gyulladásos markerek, amelyek segítenek a testnek a betegségek megelőzésében és megcélzásában, megnövekedett szinten kezdik meg a keringést.
Néhány kutatás kimutatta azt is, hogy ilyen mennyiségű alvásmentességgel azoknak a sejteknek az aktivitása is csökken, amelyek azonnal reagálnának a különböző egészségügyi veszélyekre, például vírusokra vagy baktériumokra.
Mindössze 36 órás ébrenlét már intenzív hatással jár a testi-lelki állapotunkra nézve. Az alvás-ébrenlét ciklus ugyanis segít bizonyos hormonok, például a kortizol, az inzulin és emberi növekedési hormon felszabadulásának szabályozásában. Ennek eredményeként
ha hosszabb ideig alvás nélkül maradunk, akkor ez a drasztikus változás több testi funkciót megváltoztathat.
Ide tartozik az étvágy, az anyagcsere, a hőmérséklet érzete, valamint a hangulat és a stressz szintje.
Az alvás nélkül töltött 36 órás ébrenlét következménye a szélsőséges fáradtság, a hormonális egyensúlyhiány, a csökkent motiváció, a kockázatos döntések, a rugalmatlan érvelés, a csökkent figyelem és a beszédkárosodás, például a rossz szóválasztás és az intonáció.
Miután alvás nélkül telik el 72 óra, a legtöbb ember elsöprő vágyat érez ennek bepótlása iránt. Sokan egyedül nem is képesek ébren maradni.
Három nap alvásmegvonás súlyosan korlátozza a gondolkodás képességét, különösen az olyan, végrehajtó funkciókban, mint például a figyelemmegosztás (multitasking), a részletek megjegyzése és a figyelem.
Az alvásmentesség ilyen szintje megnehezítheti még a legegyszerűbb feladatok elvégzését is.
Hetvenkettő órányi ébrenlét az érzelmeket is befolyásolja: az ilyen mértékű alvásmegvonáson keresztül ment emberek ingerlékenyek és egyes helyzetekben szélsőségesen reagálhatnak. Sőt, depressziós hangulatot, szorongást vagy paranoiát is tapasztalhatnak.
A kutatások azt is megállapították, hogy 72 órányi alvásmentesség megnehezíti mások érzelmeinek feldolgozását, például képtelenek leszünk megkülönböztetni egymástól a dühös és boldog arckifejezéseket.
Több napos ébrenlét jelentősen megváltoztathatja az észlelést is, hallucinációk és illúziók léphetnek fel.
A kutatók ezért sem ajánlják a huzamosabb ideig tartó alvásmegvonást és azt javasolják, hogy lehetőleg ne kísérletezzünk az 1964-ben felállított Guinness Rekord megdöntésével.