Nem a térségben készíthették a rejtélyes holt-tengeri tekercset

2019.09.10. 20:29

Újabb titkokra bukkantak a kutatók a holt-tengeri tekercsek kapcsán, akik szerint egy korábban ismeretlen technikát használhattak a gyűjtemény egyik legfigyelemreméltóbb tekercsének elkészítéséhez. A kutatók szerint a jó állapotú kézirat rejtvényt rejt, mivel az úgynevezett templomtekercs alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez használt sók nem jellemzőek a Holt-tengeri térségben.

A tekercs elkészítéséhez használt só nem jellemző a térségre

Ez a templomtekercsen valóban jól látható szervetlen réteg meglepett minket és emiatt részletesebben megvizsgáltuk, hogyan készíthették el ezt a tekercset, amiről kiderült, hogy meglehetősen egyedi – magyarázta Admir Masic, a Massachusetts Institute of Technology professzor asszisztense, a Science Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. – Ráadásul a tekercs elkészítéséhez használt só nem jellemző sem erre az időszakra, sem a pergamenkészítésre.

holt-tengeri tekercsekForrás: AFP/Menahem Kahana

A holt-tengeri tekercsek első darabjait a 20. század közepén öt barlangban találták meg, amelyek közül a legtöbb a Krisztus előtti utolsó és Krisztus utáni első századból származik.

Ezek közül száz héber nyelvű bibliai kézirat, de pokrifeket és apokaliptikus könyveket, kommentárokat, magasztaló énekeket és szektás irodalmat, Mózessel kapcsolatos fiktív történeteket és zsoltárokat is találtak.

Egyes szakaszok csupán töredékek, némelyik teljesen vagy majdnem teljesen fennmaradt.

Az írások nagy része héber nyelvű

Az ősi szövegekről úgy gondolják, hogy egyfajta szentíráshoz tartoznak: egy beduin pásztor fedezte fel őket még 1947-ben, a Holt-tenger északnyugati végétől mintegy 1,5 kilométernyire fekvő qumráni barlangokban. A több ezer tekercsből eddig körülbelül 900 került elő.

Számos rejtély övezi a holt-tengeri tekercseketForrás: Israel Antiquities Authority

Az írások nagy része pergamenleveleken található (kisebb részük papiruszon), ezek közül néhány cserzett (tehát keleti gyakorlat szerint készült), míg mások cserzetlenek vagy enyhén cserzettek (a nyugati gyakorlat alapján).

Az írások nagy része héber, de néhány görög és arámi nyelvűt is tartalmaz.

A leghosszabb és figyelemre méltóan sértetlen tekercset templomtekercsnek hívják. A kéziratot a beduinok állítólag egy antik kereskedőnek eladták, aki celofánba csomagolta és a padlója alá helyezett cipődobozba ragasztotta.

A tekercsek végül meglehetősen kalandos körülmények között de eljutottak a Palesztinai Régészeti Múzeumba, majd az izraeli Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek.

Tavaly a haifai egyetem kutatói arról számoltak be, hogy megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét: hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt dokumentum szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát ismertette.

Sókristályok a Holt-tenger partjánForrás: https://www.iflscience.com/environment/scientists-solve-mystery-of-why-its-snowing-salt-in-the-dead-sea-/

Az egyetem közleménye szerint a fordítás alapján a csoport négy évszakra osztotta a 364 napos évet, és megjelölte az új bor és az új olaj napját.

A tekercs arra is fényt derített, hogy szintén megünnepelték az egyes évszakok közötti átmenet napját, a tkufát, ami héberül időszakot jelent.

A szöveg a bőr „húsoldalán" található

A templomtekercs alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez állítólag a Holt-tenger vízét használták, tehát a bőr helyi eredetű. Több mint nyolc méter hosszú és pergamen lapokra íródott, amelyet sóval kezeltek és számos, szokatlan tulajdonsággal rendelkezik. Olyan vékony, mint egy ostya, ami a kutatók szerint arra utalhat, hogy egy két részre vágott állati bőrből készítették, és a tekercsek többségével ellentétben a szöveg a bőr „húsoldalán" található. Még ennél is meglepőbb, hogy a szöveget egy vastag ásványi anyagokat tartalmazó rétegre írták, amely írásfelületet képzett a kollagén tetején.

A templomtekercs az egyik leghosszabb és legkülönlegesebb kéziratForrás: Michael Kappeler/AFP/Getty Images

Az egyik réteg a falakon található gipszre emlékeztet – magyarázta Ira Rabin professzor, a tanulmány másik szerzője, aki társaival együtt elemezte a templomtekercs egy részét, amit megszabadítottak az ásványi anyagot tartalmazó rétegtől.

Az eredmények arra utaltak, hogy az írófelület nagyrészt szulfát-sókból áll, beleértve a glauberitet, a gipszet és a toarditot; olyan ásványokat, amelyek vízben oldódnak és nyomokat hagynak a víz elpárolgásakor.

A kutatók azonban azt állítják, hogy ezek a sók nem jellemzőek a Holt-tengeri térségben, ami viszont újabb kérdéseket vet fel, hogy pontosan mégis honnan származhatnak.

A templomtekercs meglehetősen egyedi

Timothy Lim, az Edinburgh Egyetem professzora szerint azonban ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy a templomtekercs nem a régióból származik. Vele azonban a legtöbben nem értenek egyet.

Kalandos utat jártak be a holt-tengeri tekercsekForrás: Israel Antiquities Authority

Nagyon meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy a tekercsek egy részét nem a Holt-tengeri térségben készíthették el – mondta Jonathan Ben-Dov, a Haifai Egyetem professzora. – Naiv volna azt feltételezni, hogy valamennyi kézirat ugyanott készült.

Ira Rabin professzor azonban úgy gondolja, hogy a templomtekercs készítése összhangban áll a pergamenkészítés nyugati típusú módszerével, ám az ördög a részletekben rejlik és ettől is ennyire egyedi.

A kutatócsoport szerint a most kapott eredmények újabb kérdéseket vetnek fel a holt-tengeri tekercsek megóvása és tartósítása szempontjából.

Megjegyezték, hogy a szulfátsók jelenléte azt jelentheti, hogy a tekercsek a korábban vélnél érzékenyebbek a páratartalom kis változásaira.