Mivel érdemelte ki Attila az Isten ostora nevet?

A hadjárat után Attila egyedül került hatalomra

A Kárpát-medencei hunok leghíresebb nagyfejedelme a késői ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig, ami Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Attila, az egyetemes történelem legendás alakja Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették, miközben más történetírók nagy és nemes uralkodóként említik személyét. De ki is volt valójában Attila? 

A háború szeretőjeként ismerték

A latin „Ego sum Attila flagellum Dei" tükörfordításban azt jeleni, hogy „Attila vagyok, Isten ostora". Bár Attila, a hunok nagyfejedelme az időszámításunk szerint a 400-as években élt, ez az elnevezés mégis csak 1387-ben jelent meg róla először.

Más, „vad barbárnak" tekintett uralkodóhoz, mint például Dzsingisz kánhoz hasonlóan, Attila neve is összefonódott a rossz hírnévvel a nyugati népek történetírásában.

A világtörténelem egyik leghíresebb alakja Attila, a hunok nagyfejedelme Forrás: STEAM COMMUNITY

A különböző középkori krónikákban gyakran a civilizáció ellenségének, kegyetlen tömeggyilkosnak és kulturálatlan vadembernek ábrázolták.

Ez azonban az érmének csak az egyik oldala, egy meglehetősen szubjektív értékítélet, mivel Attila számos, pozitív uralkodói erénnyel rendelkezett, amit a történetírók gyakran elfelejtettek.

Ő (Attila) valójában a háború szeretője volt, mégis visszafogottan cselekedett"

– írta róla Iordanes, a gót származású, 6. században élt történész.

Már gyerekként felkészítették az uralkodói szerepre

Attila korai éveiről keveset tudunk. Bár a születésének pontos dátuma nem ismert, a legtöbb forrás szerint valamikor az 5. század legelején született. Attila Mundzuk nagykirály fia volt, és akkoriban jött világra, amikor nagybátyja, Rugila (Rua vagy Ruga néven is ismert) a hunok királyaként uralkodott.

Attila és Buda együtt imádkoznak Forrás: Wikimedia Commons

Édesanyja neve nem ismert, bár több történelmi forrás egy Hungysung Vladdysurf nevű nőt említ meg a hun nagyfejedelem anyjaként. Ez a név azonban valószínűleg csak jóval később került a köztudatba.

Attilának volt egy bátyja, Bleda (más néven Buda), akivel a korabeli fiatal férfiakhoz hasonlóan

íjászatot, lovaglást és háborús művészetet tanult, hogy ezzel is felkészítsék őket a hunok vezető szerepére.

Attila és testvére azonban nemcsak a fegyverforgatásban és a testedzésben jeleskedtek, hanem latinul és gótul is megtanultak.

Eltávolította Budát a trónról

A hun törzsek 432-ben Ruga vezetésével egyesültek. Támadást indítottak a Kelet-római Birodalom ellen, ám a hódító hadjárat 433-ban egy sajnálatos baleset miatt félbeszakadt, amikor édesapja öccsével végzett egy villámcsapás. Eredetileg Attila idősebb testvérére, Bledára szállt az uralkodói cím, de a hun hagyomány szerint eleinte megosztottan gyakorolták a hatalmukat.

A hunok Róma falai alatt, egy 19. századi romantikus stílusban készült festményen Forrás: Origo

A két ifjú 11 éves közös uralkodásuk alatt számos csapást mért a Balkán vidékére, nem kevés fejfájást okozva a Bizánci vagy Kelet-római Birodalomnak.

A hadviselés évei után, úgy 444-445 körül azonban Attila már egymaga ült a trónon,

Buda a bizánci háborúk után egyszerűen eltűnt a történelemből.

A hadjárat után Attila már egyedül uralkodott Forrás: Wikimedia Commons

Egyes források szerint Buda csatában esett el, más krónikák szerint viszont Attila ölte meg, megint más dokumentumok viszont azt sugallják, hogy Attila katonai kísérete és a vazallus germán fejedelmek segítségével erőszakkal ragadta magához a nagyfejedelmi méltóságot.

Most, amikor az ő bátyját, Bledát, aki a hunok nagy részén uralkodott, árulás miatt megölték, Attila a népét a saját szabálya szerint egyesítette

– írja Iordanes, aki szerint a hatalom csak 28 éves korában került kizárólagosan Attila kezébe.

Nem sok jelét adta az érzelmeknek

Attila uralkodói stílusáról és módszereiről Priszkosz rétor bizánci diplomata és történetíró többször beszámolt, amikor 448-449 körül a mai Bodza-folyó völgyében, Románia keleti részében található uralkodói székhelyén járt követségben.

A lakomák, amelyekről a történetírók is beszámoltak Forrás: Wikimedia Commons

"Fenséges étkeket szolgáltak fel nekünk és a barbár vendégeknek ezüst tálakon, de Atilla nem evett mást, csak sültet, egyszerű, fatálcáról. Minden másban hasonlóan mértékletes volt; fakupából ivott, míg vendégei arany és ezüst serlegből. Ruházata is egyszerű volt, csupán a tisztaságát igényelte. Sem az oldalán viselt kard, sem szkíta lábbelije, sem lova kantárja nem volt díszített, eltérően más szkítákétól, akik arannyal, ékkővel vagy bármi értékessel ékesítették azokat. A földet gyapjú szőnyegek borították " – így írta le Attila udvarát Priszkosz, a kelet-római császár követségének tagja.

Nem sok érzelem látszott az arcán Forrás: Wikimedia Commons

Priscos azt is részletesen leírta, hogy Attila komoly, gyakran mozdulatlannak tűnő férfi volt, akinek

ritkán látszott az arcán, a beszédében vagy a cselekedeteiben bármilyen érzelem,

kivéve, ha a legfiatalabb fia, Ernach lépett a terembe, akinek „megcsípte az arcát, és csillogó szemekkel nézett rá".

A leírások szerint Attila külsejében igazi hun volt, aki „alacsony termetével, széles mellével, nagy fejével, apró szemével, ritka szakállával, lapos orrával és sötét testszínével egyesítvén magában nemzetének sajátosságait."

Minden tekintetben mértékletes volt

A görög történetíró olyan férfiról írt Attila személyében, akire mindenki tisztelettel nézett fel, és aki „büszke léptekkel járt, miközben ide-oda tekintgetett".

Érdekességként megemlíti azt is, hogy miközben mindenki szabadon vehetett az asztalára rakott ételekből, a követeknek és a barbároknak pedig ezüst tálakban szolgálták fel a finom ételeket, ezzel szemben Atillának csak fatányéron és kizárólag húst.

Attila hun nagyfejedelem és Aetius nyugat-római hadvezér a késői ókor két leghíresebb történelmi személyisége volt (A kép illusztráció) Forrás: Origo

Priszkosz megemlítette, hogy az ételek felszolgálása után Atilla győzelmeiről és hadi dicsőségéről szóló dalokat énekeltek, majd az udvari bolondok következtek, ám az uralkodó egyik tréfán sem tudott nevetni.

Portyáztak és előszeretettel fosztogattak

A hunok ekkoriban többnyire a nekik be nem hódolt törzsek leigázásával voltak elfoglalva; céljuk hatalmuk megerősítése és megőrzése volt, portyázás és fosztogatás útján. Így a nomád hunok és a kettészakadt római birodalom között hamarosan feszültté vált a viszony. A nyugat-rómaiak különböző címekkel és több tartomány odaadományozásával igyekeztek elnyerni Attila jóindulatát.

Magyarországig terjedt a kelet-ázsiai sztyeppei népek etnikai határa Forrás: Kurultáj

Az uralkodó ekkor ismét a Bizánci Birodalom ellen indult, és a hunok hamarosan

egészen Thermopüléig nyomultak, Konstantinápolyt pedig csak a jól megerősített várfalai mentették meg az elfoglalástól.

Attila aranyban fizetendő adót követelt a kelet-római császártól, amit Bizánc a két hatalom közti béke érdekében rendszeresen meg is fizetett.

Nem véletlenül emlegették "Isten ostoraként" Forrás: Wikimedia Commons

Attila azonban 449 körül újabb feltételeket szabott a Kelet-római Császárságnak: azt követelte, hogy a birodalom Sigindumtól (Belgrádtól) keletre háromszáz mérföldre, a Dunától délre pedig száz mérföldre húzódjon vissza.

A béketárgyalások mintegy három évig elhúzódtak, de a bizánciak a hun fenyegetés ellenére sem fogadták el Attila túlzó területi követeléseit.

Pusztítás járt mindenütt a nyomában

A Hun Birodalom fénykorában a Balti-tengertől egészen az Atlanti-óceánig terjedt. Attila ahová csak eljutott, egyet jelentett a pusztítással, így érdemelte ki az „Isten ostora" elnevezést.

A hun nagyfejedelem 451-ben újabb hadjáratra indult seregével, valamint számos germán szövetségesével (többek között a gepidákkal, az osztrogótokkal, a rugiakkal, a szkírekkel, a türingekkel, valamint a frankokkal együtt), és a Nyugat-római Birodalom egyik legfontosabb provinciája, Gallia ellen vonult.

Nem ismert lehetetlent Forrás: Wikimedia Commons

A késő ókori világ legnagyobb, és sok szempontból történelmet formáló ütközete, a mauriacumi síkságon Tricarsis közelében (ma Troyes, Franciaország) Kr. u. 451. június 20-án zajlott le. A nyugat-római légiókat és a velük szövetséges hadakat a kiváló hadvezér, Flavius Aetius, az "utolsó római" vezette.

Flavius Aetius és III. Valentinianus (középen balra) portréja Stilicho 5. századi márványszarkofágján Forrás: Civilization Wikia

A catalaunumi csatában a rómaiak arattak taktikai győzelmet, mert a súlyos veszteségek miatt Attila a visszavonulás mellett döntött.

A catalaunumi csatát általában döntetlenként szokták elkönyvelni, de valójában Aetius aratott taktikai győzelmet Attila felett Forrás: Roman Army Talk

Azonban korántsem gyengült meg annyira, hogy a rá következő évben, ne vonuljon az Itáliai-félsziget ellen.

Egyezséget kötött a pápával

Attila, amikor betört Itáliába, „pusztasággá változtatták a Pó mellékét". A hunok bevették Aquilát, Mediolanumot (Milanót), Páviát, majd átkeltek a folyón, és elpusztították a jobb parti városokat is.

Attila hadait azonban pestis és éhínség tizedelte, így a Mincio folyónál kénytelen volt fegyverszünetet kötni a nyugat-rómaiakkal.

Attila és a pápa találkozása a krónikákban Forrás: Wikimedia Commons

A császár küldöttségében maga I. (Nagy) Leó pápa is részt vett. A keresztény hagyomány szerint Attila a pápa könyörgésére fordult vissza, de sokkal valószínűbb, hogy a hun nagyfejedelem a seregében dúló járvány és éhezés, valamint a bizánci császár keleten indított támadása miatt tért vissza törzsszállására.

A hun nagyfejedelem és a pápa találkozása Raphaelle festményén Forrás: Wikimedia Commons

A hun nagyfejedelem a következő évben váratlanul meghalt, ám halálának körülményei homályosak. Annyi bizonyos, hogy

feleségül vette a germán Ildikót (Krimhilda), és a nászéjszaka reggelén holtan találták.

Attila a nászéjszakát követően meghalt Forrás: Wikimedia Commons

Az okok között felmerült egy nyelőcső visszérbetegségből kialakult belső vérzés, az orrvérzés, sőt, a mérgezés gyanúja is.

Alattvalói a gyász jeléül megvagdosták a testüket, és levágták a hajukat.

Attila holttestét selyemsátorban ravatalra helyezték, majd mind a mai napig ismeretlen helyen elföldelték. Jordanes szerint a hun fejedelem holttestét egy hármas, arany, ezüst, illetve vas fémkoporsóba helyezve temették el, de ez a leírás - ismerve a hun előkelők temetkezési szokásait - bizonyos, hogy csupán a derék gót történetíró fantáziájának a terméke.

Számos mítosz és legenda kapcsolódik a nevéhez

A nyugati kultúrában és hagyományban Attilát nem véletlenül emlegetik „az Isten ostoraként", mert a hun fejedelem neve a kortársak számára egyet jelentett a keleti barbarizmussal és a brutális kegyetlenséggel.

Attila a róla alkotott vérengző barbár képpel szemben valójában józan és megfontolt uralkodó lehetett Forrás: Civilization Wikia

Ez a kép azonban igazságtalan, és a középkori krónikások túlzásának tekinthető.

Attila neve akkor merült fel ismét, amikor egy új veszedelem kezdte Európát fenyegetni a 13. század első felében keletről: a felemelkedő Mongol Birodalom.

Attila hun nagyfejedelem emlékműve a tápiószentmártoni Attila-dombnál Forrás: Elter Tamás

A krónikások ezért vontak párhuzamot a "két barbár keleti despota", Attila, valamint Dzsingisz kán között.

A nyugati hagyomány vérszomjas és kegyetlen barbárként őrizte Attila, valamint a hunok emlékét Forrás: Wikimedia Commons

Attila sokkal inkább emberséges, megfontolt és bölcs uralkodóként irányította birodalmát, akinek később számos mítosz és legenda kapcsolódott a nevéhez.

Attila mítosza különösen erősen beépült a magyarság népi és koraközépkori történelmi hagyományába.

Nem véletlenül, hiszen a hun nagyfejedelmet övező legendák között találjuk azt a népszerű elméletet, miszerint a hunok és a magyarok lényegében ugyanaz a nemzet, és a honfoglaló Árpád vezér Attila vér szerinti leszármazottja lehet.