A kutatók szerint a zsír lehet a Stonehenge egyik titkos alkotóeleme

Stonehenge az UNESCO világörökségi listájára felvett őskori kultikus építmény Angliában

A dél-angliai Stonehenge minden bizonnyal a világ egyik legismertebb és leginkább misztikus építménye, amely Salisbury városától 13 kilométerre északra fekszik. Az ötezer éves emlékmű évszázadok óta tartogat újabb és újabb rejtélyeket. Most azonban a kirakós egy újabb, fontos darabja kerülhetett a helyére, amely választ ad arra a kérdésre, hogyan kerültek az óriási kövek a jelenlegi helyükre.

Több elmélet is létezik a kövek szállítására

Az 1950-ben indult ásatások alapján megállapították, hogy a Stonehenge több fázisban épült. A sziklacsoportot övező, számtalan rejtély között mégis az a legnagyobb kérdés, hogy a több ezer éves emlékmű hogyan került a helyére.

A druida-szentély időtlen emléket adott építőinek: a kutatók a kemény, szürke homokkövek súlyát 2 és 35 tonna közé becsülték.

A Stonehenge nagyobb sziklái („sarsen") mintegy 25 méter magasak és elérhetik akár a 35 tonnát is. Ezeket körülbelül 29 kilométeres távolságból szállították a jelenlegi helyszínre, míg a kisebb kövek („bluestones") a walesi Preseli-hegységéből származnak, ami 225 kilométerre fekszik. De hogyan kerültek ide?

Évezredek óta lengik körül a rejtélyek a Stonehenge köveit Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

Az elméletek között felmerült a „technológiai csoda" és a „varázslat" is, de az óriási fonott kosarak, az ökrök és a fából készült szánok is, mint lehetséges alternatívák.

Most azonban a Newcastle Egyetem kutatói előálltak egy teljesen új elmélettel: szerintük ugyanis

a zsír is nagy szerepet játszhatott abban, hogy a kövek a helyükre kerültek.

Felfedezték ugyanis, hogy a zsír óriási szerepet játszott a szomszédos neolitikus város, a Durrington Walls életében.

Szokatlanul nagy mennyiségű zsírt találtak felhalmozva

A kutatók a stonehenge-i ásatásokon előkerült korabeli edénydarabokon zsír- és egyéb foltokat azonosítottak. Kezdetben úgy gondolták, hogy az állati zsír formájában összegyűjtött faggyú ilyen nagy mértékű koncentrációját étkezési céllal tárolták a vödör méretű kerámiatartályokban, miután a nagy ünnepségeken hatalmas bőségben halmozták fel az élelmiszert.

A legújabb kutatásokból azonban úgy tűnik, hogy a kövek mozgatása lehetett a zsiradék gyűjtésének a másik oka.

A hatalmas köveket több mint száz kilométerről szállíthatták a területre Forrás: AFP

A korabeli fazekasság jelentősége és elterjedése könnyen magyarázatot adhat arra a rejtélyre, hogy miért is tárolták ekkora mennyiségben a zsírt a területen

– mondta Lisa-Marie Shillito, a Newcastle Egyetem kutatója, az Antiquity folyóiratban megjelent elemzés vezető szerzője. – Amikor a régészek elemzik a korabeli edényeken maradt zsír- és egyéb foltokat, általában elsősorban a főzésre és az étkezésre asszociálnak.

Hozzátette: ez a legnyilvánvalóbb magyarázat és gyakran helyes, de néha a dolgok egy kicsit bonyolultabbak.

Ebben az esetben a zsírt nyilvánvalóan kettős céllal tárolták, egyrészt a főzés miatt, másrészt az „egyéb hasznosítás" miatt, ugyanis a cserepekben talált mennyiség szokatlanul nagy volt.

A kutatók most szeretnék megválaszolni a Stonehenge „miért" kérdését, de úgy gondolják, hogy a „hogyan" megismerése egy jó kezdet a nagyobb rejtély megoldásához.