Apró gyűrűsférgek harca okozza a legnagyobb zajt az óceán mélyén

2019.07.17. 17:55

Japán partjainál élnek azok az apró, bátor férgek, amelyek folyamatosan egymással harcolnak és egyáltalán nem csendesek. Sőt, egy új tanulmány szerint ezek az állatok adják ki az óceán egyik leghangosabb hangját.

Az állatok a nagy szájnyílásukat egymás felé fordítva harcolnak

A víz alatti csetepaté jól beazonosítható forrása egy szinte átlátszó gyűrűsféreg, amely a Leocratides kimuraorum névre hallgat és körülbelül 85–169 méter mélyen él az óceánban Japán partjainál.

Csupán 29 milliméter hosszúak, hatalmas csápjuk és óriási szájuk van. A Kiotói Egyetem kutatói egy hidrofonnak nevezett eszközt használt fel ahhoz, hogy az állatok hangját rögzítse, amelyeket három gyűrűsféreg bocsátott ki harc közben.

Az apró állat, amely kiérdemelte az óceán leghangosabbja címetForrás: Kyoto University/Ryutaro Goto

A küzdelmet elneveztük „száj-harcnak", miután azt láttuk, hogy az állatok a nagy szájnyílásukat egymás felé fordítva harcolnak, miközben a torkukban található izmok megfeszülnek és légbuborékokat hoznak létre – mondta a LiveScience tudományos online portálnak Goto Ryutaro, a Kiotó Egyetem professzor asszisztense. – Amikor a férgek kiadják ezeket a buborékokat annak olyan hangja van, mint egy hatalmas durranásnak van lövésnek.

Legalább ugyanolyan hangosak, mint a csettintőrákok

A kutatók méréseik alapján ezek a hangok elérheti a 157 decibeles hangerőt a vízben, ami jóval hangosabbnak tűnik, mintha ugyanezt az erősséget a levegőben halljuk. A laboratóriumi víztartály közvetlen közelében állva a zaj nagyjából olyan hangos lehetett, mint egy csettintés.

Ez azonban még ennél is hangosabb, ha a vízben halljuk: a hangos zaj valahogy meghatározza a küzdelem győzteseit, vagy akár a közeli férgek hollétét is feltárja – magyarázta Goto professzor. – A férgek eszerint pedig legalább ugyanolyan hangosak, mint a csettintőrákok, amelyek az óceán egyik legnagyobb zajkeltői.

Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy ezek a férgek nem csak harc közben adtak ki ilyen hangokat, ezért úgy vélik, hogy azok egyéb, fajon belüli kommunikációs célokat is szolgálhatnak, például arra, hogy ezzel az egyedi módszerrel jelöljék meg a területeiket. A kutatók eredményeiket a Current Biology tudományos folyóiratban publikálták.