Újraszámolták: százmilliók halálát követelte a Justinianus-pestis

2019.07.16. 18:51

Egy új tanulmány szerint a világ egyik leghalálosabb pestisjárványa sokkal nagyobb területen terjedhetett szét, mint ahogy azt a történelmi dokumentumok sugallják. A németországi Max Planck Intézet interdiszciplináris csapata és a Harvard Egyetem kutatói szerint a Justinianus-pestist okozó baktérium a világ népességének nagy részén okozott járványt, és több mint százmillió emberéletet követelhetett.

A fekete halál hatalmas területen érintette a világot

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség: természetes hordozói a vadon élő rágcsálók a betegség róluk terjed emberre. Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, amelyben I. Justinianus bizánci császár (525-565) is megfertőződött, ám túlélte a betegséget. Az epidémia halálos áldozatainak a száma legkevesebb 25 millió lehetett, de egyes becslések szerint elérhette az 50 millió főt.

A német és amerikai kutatók összesen 21 olyan régészeti lelőhelyet vizsgáltak az európai és a mediterrán térségben, amelyeken a Justinianus császár idejéből származó pestis nyomaira bukkantak. A legújabb kutatási eredményeik arra utalnak, hogy a fekete halál még inkább érintette a világot, mint azt korábban hitték, és 541-ben elérte a római birodalomhoz tartozó, brit szigeteket.

Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcbaForrás: Origo

A tanulmányunk bemutatja a paleogenomikus módszerekkel végzett kutatásokban rejlő lehetőségeket a genomok összehasonlításával a történelmi és modern járványok megértéséhez – mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet igazgatója, a PNAS tudományos folyóiratban publikált kutatás vezető szerzője. – Ez azért is fontos, mert a 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány, az úgynevezett „modern pestis" söpört végig a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.

Minden második ember életét elvette

A Justinianus-pestis az emberiség történelmének egyik leghalálosabb eseményeként tartják számon, amely a világ népességének jelentős részének, több tízmillió embernek az életét követelte. A járvány majdnem az összeomlás szélére sodorta a Bizánci Birodalmat és a szomszédos Szászánida, más néven Újperzsa Birodalmat.

Ez volt a történelem egyetlen olyan epidémiája, amely egész Európát és a világ számos részét sújtotta, és ami újból lecsapott néhány száz év múlva, a 7-10. században.

A fekete halál több ezer embert sújtottForrás: Wikimedia Commons

A pestisjárványokat pedig kivétel nélkül, minden esetben ugyanaz a baktérium (a Yersinia pestis) okozta, amely mind a Kelet-Római Birodalomban (Justinianus császár korában), mind a késői Római Birodalomban szedte áldozatait.

Konstantinápoly lakosságának a felét elpusztította

A Justinianus-pestis nevét I. Justinianus bizánci császárról kapta, akinek uralkodása fordulópontot jelentett a Kelet-római Birodalom és a kora középkor, késő-antikvitás történetében. Az uralkodó megkísérelte egyesíteni a Római Birodalom területeit, miközben virágzott a római kultúra.

A császár székhelyét Konstantinápolyba (a mai Isztambulba) helyezte. Uralkodása idején tört be Európába először a bubópestis, amely keserves időszakot hozott.

I. Justinianus bizánci császár, akiről a Justinianus-pestis a nevét kaptaForrás: Petar Milošević

A járvány valószínűleg Kínából indult, és a selyemúton érte el a Krím-félszigetet, ahonnan a Földközi-tengeri kereskedőhajókon gyakran megjelenő házi patkányok bolhái révén terjedt el Európában. A pestis a történelmi dokumentumok szerint Konstantinápoly lakosságának a felét elpusztította. Ráadásul uralkodásának utolsó időszakait emellett is számos csapás árnyékolta be: a fővárost két földrengés is megrázta, egy 542-ben, egy pedig 557 végén, és mindkettő súlyosbította az épp dúló bubópestis járványt, amely kivétel nélkül végigpusztította a birodalom kisebb-nagyobb városait.

Két, különböző fertőzőképességet találtak

A nemzetközi kutatók csapata ezúttal nyolc Yersinia pestis törzs genomját rekonstruálta a Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában gyűjtött mintákból. A korábbi vizsgálatok már bebizonyították, hogy az akkori dögvészt ez, a Yersinia pestis baktériuma idézte elő.

A halálos kórt okozó Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képeForrás: Wikimedia Commons

Most a kutataók a 21 különböző lelőhelyről származó mintákat alaposan megvizsgálták, amelyekben ennek a baktériumnak a genetikai nyomait keresték. Hamarosan bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy ez a baktérium ugyanaz, amely Justinianus idejében pusztított és végigsöpört a kontinensen – még akkor is, ha a történelmi dokumentumokban különböző neveken rögzítették. Emellett a kutatók részletes térképet készítettek a baktériumok fejlődésének időbeli alakulásáról és arra jutottak, hogy a két évszázados pandémián átesett törzsek genetikailag igen eltérőek voltak. Az Yersinia pestisbaktériumban ugyanis két, különböző fertőzőképességet találtak.

A kutatók által készített új térkép jól mutatja a járvány terjedésétForrás: Marcel Keller et al., (2019), PNAS

Kutatásunk fantasztikus példa arra vonatkozóan, hogyan kaphatunk új és valóban fontos eredményeket egy régóta fennálló, újra és újra fellángoló történelmi vitában a Justinianus-pestisre vonatkozóan – magyarázta McCormick. – A régészeti és archeogenetikai bizonyítékok egy teljesen új könyvet nyitnak meg a témában; nem csak egy fejezetet, hanem egy teljesen új könyvet erről a korszakról.

Hozzátette: folytatják a kutatást arra összpontosítva, hogy a pestis milyen szerepet játszott nemcsak az emberi egészségben, hanem a magas halálozási arányok miatt a hadviselésben, a politikában, a gazdasági életben és a számos, más emberi tevékenységben.