Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története

2019.07.11. 18:01

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.

Ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern ember

A modern emberi koponya a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangból került elő - közölték a Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. A koponyát még az 1970-es években találták meg, később az Athéni Egyetem múzeumában őrizték.

Cro-magnoni emberek a késői pleisztocén korbanForrás: Zdenek Burian

Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták, és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg.

Bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egyik korai formájaként azonosították. Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya - állapították meg a tudósok.

Cro-magnoni vadász rekonstrukciójaForrás: Zdenek Burian

Az eddigi ismert és Európában talált Homo sapiens-leletek megközelítőleg 150 ezer évesek.

Jóval korábban vette kezdetét a kivándorlási hullám

A tudósok abban megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon.

A modern cro-magnoni  valamint a neandervölgyi ember fosszilis  koponyájaForrás: AFP/Mandel Ngan

A most publikált kutatási eredmények viszont kimutatták, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott le,

és földrajzilag szélesebb körű hatással rendelkezett Európában, mint azt eddig hitték - mondta Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.

A Würm-galciális idején terjedet el széles körben a cro-magnoni ember Európában, kiszorítva a neandervölgyi embereketForrás: AFP/Jacques Beauchamp

Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, neandervölgyi ember maradványaként azonosították,

 

amely az elemzések szerint 170 ezer éves.  

 

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idejénForrás: Wikimedia Commons

A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek.

Elnyomták a neandervölgyieket az új jövevények

A koponyaelemzések arra utalnak, hogy a neandervölgyi embereket később elnyomták az újonnan érkezett, anatómiailag modern emberek.

Neandervölgyi ember rekonstrukciójaForrás: Flickr.com

Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története mind régebbinek és összetettebbnek tűnik.

(Forrás: MTI/AP/dpa)