A bohóchalak szaporodását veszélyezteti a fényszennyezés

Nagy-korallzátony
A színpompás korallzátonyok rendkívül nagy mennyiségben megkötik a nehézfém-szennyeződést
Vágólapra másolva!
A bohóchalak szaporodását veszélyezteti a korallzátonyok fényszennyezettsége - állapították meg kutatók a Biology Letters című tudományos lapban.
Vágólapra másolva!

A bohóchalak szaporodását veszélyezteti a korallzátonyok fényszennyezettsége

A korallzátonyoknál éjszakánként tapasztalható egyre több mesterséges fény erőteljesen befolyásolja az ott élő állatok szaporodási arányát.

Közönséges bohóchal (Amphiprion ocellaris). A korallzátonyoknál éjszakánként tapasztalható egyre több mesterséges fény erőteljesen befolyásolja az ott élő állatok szaporodási arányát. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_boh%C3%B3chal#/media/F%C3%A1jl:Amphiprion_ocellaris_(Clown_anemonefish)_PNG_by_Nick_Hobgood.jpg

Az ausztráliai Flinders Egyetem tudósai tíz pár bohóchalat vizsgáltak két külön akváriumban. Öt párnál éjszakánként biztosították a sötétséget, ötöt viszont mérsékelt, 25-28 lux fénynek tették ki az éjszakai órákban, ezzel szimulálták a tengerparti területek fényviszonyait.
Az állatoknál és a petéknél nem mutatkoztak különbségek, a peték kikelésénél azonban már igen: míg a normális nappal-éjszaka ritmussal rendelkező akváriumban a nyolcadik éjszaka kikeltek a peték, az éjjel is megvilágított akváriumban nem.
"Eredményeink rávilágítanak, hogy

a sötétség természetes jel a kikelésre"

- mondta Emily Fobert, a tanulmány társszerzője. Ennek hátterében az állhat a szakértő szerint, hogy a bébihalak túlélési esélyeit az első órákban növeli, ha a sötétség védelme alatt nem látják őket a ragadozók.

Narancs bohóchal (Amphiprion percula). Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Boh%C3%B3chalak#/media/F%C3%A1jl:Gelege_pflegende_perculas.jpg

Fobert szerint a legtöbb természetes rendszer működését a világos nappalok és a sötét éjszakák biztosítják.

"Az éjszakai mesterséges fény azonban ezeket a természetes fényritmusokat tönkreteszi, és megváltoztatja az egyes organizmusok viselkedését és pszichológiáját"

- fejtette ki.
A sarkvidéki régiók kivételével a szárazföldi területek 23 százaléka éjszaka is mesterséges fénynek van kitéve. A kutatók eddig elsősorban a szárazföldi területeken élőkre kifejtett hatást vizsgálták. Fobert szerint azonban a parti területek több mint egyötöde is mesterséges fénynek van kitéve. A tengeri élőlényekre a városok LED-fényei, a kikötői világítás és a tengerjáró hajók fényei vannak hatással.

Forrás: Elter Tamás archívuma

Az eredmények ellenére a fénnyel terhelt régiókban is élnek bohóchalak. A petékből kikelt utódok ugyanis nem maradnak a védelmet jelentő virágállatok között, ahol szüleik élnek. A fiatal állatok több száz kilométert vándorolnak, mielőtt letelepednek.

(Forrás: MTI)