A szokatlan táplálkozás lehet az autizmus új diagnosztikai mutatója

Érdemes odafigyelni arra, hogy mit és hogyan eszik meg a gyerek

A Penn State College of Medicine új tanulmánya szerint a megszokottól eltérő, atípusos étkezési magatartás az autizmus korai jelzése lehet, amikor már érdemes a gyermeket mihamarabb kivizsgáltatni.

Több atipikus táplálkozási magatartás lehet jellemző

Susan Mayes, a Penn State College of Medicine pszichiátria professzorának kutatása szerint az autista gyerekek 70 százalékánál jellemzőek az atipikus, tehát a rendellenes és a megszokottól eltérő étkezési szokások. Ez mintegy tizenötször gyakoribb, mint a neurotipikus (akiknek idegrendszeri fejlődése és állapota normális) gyerekeknél.

A kutatók szerint az ilyen, atipikus táplálkozási magatartások közé tartozik például az élelmiszer-preferenciák szigorú korlátozása, az élelmiszer állagával vagy hőmérsékletével szembeni túlérzékenység, valamint az étel lenyelése elleni tiltakozás.

Előfordulhat, hogy a gyerek egy bizonyos formához ragaszkodik az étkezések során Forrás: pexels.com

Mayes hangsúlyozza, hogy ezek a magatartások sok autista gyereknél jelentkeznek, és előre jelezhetik az orvosoknak és a szülőknek, hogy az egyénnek spektrumzavara lehet. Minél korábban tudják diagnosztizálni az autizmust, annál hamarabb kezdődhet el a kezelés.

Néhány vizsgálat már bizonyította, hogy az alkalmazott viselkedéselemzés és a kapcsolódó terápia akkor a leghatékonyabb, ha az még az iskola előtti években megtörténik.

Érzékszervi túlérzékenységet rendelkeznek

Keith Williams, a Penn Állami Gyermekkórház Étkeztetési Programjának igazgatója ezt a terápiát használja, hogy segítsen a rendellenes étkezési szokásokkal rendelkező egyéneknek. Úgy véli, hogy a megszokottól eltérő viselkedés azonosítása és kijavítása az étkezés során segíthet abban, hogy a beteg gyerekek a megfelelő ételeket fogyasszák.

Érdemes odafigyelni arra, hogy mit és hogyan eszik meg a gyerek Forrás: CC0 Public Domain

Egyértelmű különbség van az aggasztó étkezési szokások és a kisgyerekek tipikus, jellemzőnek mondható étkezési szokásai között

– magyarázta az igazgató. – A speciális szükségleteket nem igénylő gyerekek többsége a fejlődése során lassan megismer minden táplálékot, ám az autizmus spektrum zavarral küzdő egyének speciális beavatkozás nélkül gyakran szelektív fogyasztók maradnak, ami miatt rosszabb esetben leragadhatnak a bébiételeknél vagy a cumisüvegnél.

Meyers szerint ez azért van, mert számos autizmussal diagnosztizált beteg érzékszervi túlérzékenységgel rendelkezik és nem kedveli a változást, ezért előfordulhat, hogy

nem szeretne új ételeket kipróbálni, ami miatt érzékenyen reagál bizonyos, a táplálkozással kapcsolatos dolgokra.

Megesik, hogy a betegek csupán egyetlen márkából, színből vagy formából származó ételeket fogyasztanak.

Hétszer gyakrabban fordul elő, mint más betegségeknél

A kutatók két tanulmányból több mint 2000 gyermek szülőinterjújában leírt étkezési szokásokat értékelték. Vizsgálták a különbséget a szokatlan táplálkozási szokások gyakoriságában a tipikus gyermekek és az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar és más rendellenességek között.

Az atipikus étkezési szokások segíthetik az autizmus korai diagnosztizálását és annak a megkülönböztetését más rendellenességektől

– hangsúlyozta Williams. – Annak ellenére, hogy mindkét csoporban a gyerekek szokatlan étkezési szokásokkal rendelkeztek, a tanulmány adatai szerint autizmus esetén ezek hétszer gyakrabban fordultak elő, mint más betegségeknél.

Hozzátette, hogy tanulmányuk további bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a megszokottól eltérő táplálkozási szokások szabályszerűen megjelennek azoknál a gyerekeknél, akiknél felmerülhet az autizmus diagnózisa.