Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Nemcsak a legépebb, hanem a legnagyobb is

A Tokajtól 12 kilométerre fekvő Tisza parti község északi sarkában, Rakamaz felett, Tokajjal szemben található hazánk egy kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincse, a legépebben fennmaradt magyarországi földvár.

Ez nemcsak Magyarország, hanem egész Európa egyik legépebben megmaradt földvára,

ráadásul a legnagyobb területűek egyike.

A szabolcsi földvár háromszög alakú sáncfala egy légi fotón Forrás: Wikimedia Commons

Az itthon fellehető földvárak nagy része még az ókorban, számos pedig az Avar Kaganátus - az avarok 568 és 822 között fennállott európai birodalma – idején épült, vagy az azt követő Árpád-korban.

A szabolcsi földvár, honfoglaló eleink alkotása, a 10. századból való.

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén. A honfoglalás után számos földvárat építettek a magyar törzsek Forrás: x-default/

A 950 körül emelt háromszög alapú hatalmas erődítmény kitűnő mérnöki alkotás,

ami lényegében egy mesterséges szigetnek tekintendő.

A 33 ezer m2 alapterületű védőmű keleti oldala 323, északnyugati oldala 273, délnyugati oldala pedig 194 méter hosszú, ezzel pedig a legnagyobb hazai földvárnak számít.

A földből épített töltésszerű sáncfal egy évezred múltán is fennmaradt Forrás: Wikimedia Commons

A fából s földből épült földvár alapozásához követ is felhasználtak, a fagerendákat ágcsonkokkal illesztették egymáshoz, az ágcsonkok közét pedig döngölt földdel töltötték fel.

A falak a földvár belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasak voltak, az árterület felől pedig egészen 20 méterig nyúltak fel.

Így nézhetett ki eredetileg. A szabolcsi földvár hiteles rekonstrukciója Forrás: Wikimedia Commons

A számítások szerint a vár megépítéséhez 326 ezer m3 földet, a tartógerendákhoz mintegy 15.000 m3 fát használtak fel.

Szabolcs vezér, a hét vezér egyikének fia építtethette az erődöt

A földvárat két oldalról a Tisza határolja, míg a harmadik, keleti oldalára egy 7 méter széles, és 3 méter mély csatornát építettek, gyakorlatilag egy mesterséges szigetet hozva létre így, amelynek főbejáratát valószínűleg híd kötötte össze a szárazfölddel.

A vár keleti oldalát a csatorna építésekor felhalmozott földdel erősítették meg.

Itt állt a szabolcsi földvár egykori bejárata Forrás: Wikimedia Commons

Az erődítmény három sarkában egy-egy őrtorony állhatott. Szabolcsban egyébként rengeteg honfoglalás kori lelet került elő, amiből sok kutató úgy véli, hogy ezen a tájon volt egykor a magyar nagyfejedelmek szállása.

A vérszerződés Székely Bertalan festményén. Szabolcs a hét vezér egyikének, Elődnek volt a fia Anonymus szerint Forrás: Wikimedia Commons

A környéken számos 10. századi leletet találtak, köztük aranyozott ezüs tarsolylemezeket, aranyveretes szablyákat, vagy turullal díszített hajfonatkorongokat.

Szabolcs bizonyosan jelentős központja, az egyik törzs vezéri szálláshelye lehetett a honfoglaló magyaroknak, ahol ötvösműhely is működhetett, amelyben a díszes tárgyak készültek.

Szabolcs szobra a földvár bejárata előtt Forrás: Wikimedia Commons

Anonymus, III. Béla király jegyzője szerint Szabolcs vezér, a honfoglaló magyarok második kapitánya építtette a várat a honfoglalás után, aki a hét vezér egyikének, Elődnek volt a fia, valamint a Csák nemzetség alapítója.

A 11. században templomot emeltek a sánc mellett

A sánc mellett áll az a templom, ahol I. (Szent) László király

1092-ben egyházi zsinatot és országgyűlést tartott,

és az ott meghozott határozatokból jött létre Szent László I. törvénykönyve.

Szent László megkoronázása a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

Ennek emlékére áll a templom előtt áll a lovagkirály szobra.

Bizonyos, hogy a templom a 11. században már állt, legkorábban a 11. század végén építhették,

az akkori templomépítési szokások szerint, román stílusban. A templom ezért a megye legrégebbi vallási központjának számít.

A 11. század második felében épült szabolcsi református templom Forrás: Wikimedia Commons

A Szűz Mária tiszteletére szentelt kőből épített bazilikás formájú templomnak 1 főhajója és 2 mellékhajója van, a kőboltozatú szentélye félköríves, a boltozott mellékhajók egyenes záródásúak. Mellékhajóiban is oltárokat álltak, a bejárata a déli oldalon található, és kívülről meszes vakolat fedi.

A templom előtt áll a Lovagkirály szobra. Forrás: http://temple-tour.eu/hu/szabolcs/29

A leírások szerint az apostolokat, vagy szenteket ábrázoló freskókból napjainkra csak töredékek maradtak fenn.

A 15. század elején lett plébánia, ekkor épült a mai sekrestye is.

1900-ban egy nagy átalakítás során építették hozzá a harangtornyot.

Ez hazánk egyik legrégebbi román stílusú temploma Forrás: Tokaj Turizmus

1970-ben kezdték meg a régészeti kutatásokat, és a kora középkori templomot mintaszerűen helyreállították. A fennmaradt hazai földvárak mindegyike védett, kiemelt oltalom alatt álló műtárgy.