A kutyák gyakran félreértés miatt harapják meg a kisebb gyerekeket

Teljesen természetes, hogy beszélünk az állatokhoz

A kedvtelésből tartott állatok számos előnyt biztosítanak, nem véletlen, hogy manapság a kutyákat már akár az osztálytermekben is használják, mint segítőket. Ez pedig azt is magával hozta, hogy hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ezek az állatok akár bizonyos veszélyt is jelenthetnek.

Nem tudják, hogyan viselkedjenek biztonságosan

A tapasztalatok szerint a tíz éven aluli gyerekek vannak a leginkább kitéve a kutyaharapás veszélyének. Bár azt nehéz pontosan megbecsülni, hogy az ebek milyen gyakran támadnak és szerencsére nem minden harapás jár komoly sérülésekkel vagy rosszabb esetben kórházi kezeléssel, a támadás ténye gyakran súlyos megrázkódtatásokat okoz és kellemetlen pszichológiai hatásokkal jár.

Főként a tíz év alatti gyerekek érintettek a kutyaharapásban Forrás: pexels.com

Utóbbiak között említhetjük a poszt-traumás stresszzavar tüneteit, amiből aztán évekig tart a gyógyulás.

A harapás veszélye a gyerekeknél jóval magasabb, miután a kutatók szerint ez a korosztály még jóval nehezebben ismeri fel az ebek érzelmeit és félreértelmezik a sokszor figyelmeztető jeleket. A legtöbben ugyanis nem tudják, hogyan viselkedjenek biztonságosan az állat közelében, és ezzel többször kockáztatják meg a harapást, mint a felnőttek.

Kulcsfontosságú a harapások megelőzéséhez

A kutatók tanulmányozni kezdték, hogy hogyan tudják megakadályozni ezeket a kutyaharapásokat. Azt találták, hogy a gyerekeket meg lehet tanítani arra, hogy pontosabban felismerje az ebek aktuális érzelmi állapotát, de képesek a szabályok gyorsan elsajátítására is, például, hogy ne menjenek közel a láncra kötött kutyához vagy épp ne zavarják őket akkor, amikor éppen esznek. A kutatók azonban nem elégedtek meg ennyivel.

Az új kutatások ezért kulcsfontosságúak lehetnek a harapások megelőzéséhez.

Az agresszió jeleit könnyű felismerni Forrás: pexels.com

A szakemberek több mint száz négy és hat év közötti gyereket vontak be a kísérletbe, ahol képeket és videókat mutattak nekik, amelyeken a kutyák boldog, rémült és dühös magatartást mutattak. Ezután megkérdezték őket, hogy mit láttak, mit tapasztaltak és hogy mit tennének éles helyzetben: odaütnének, játszanának velük, megölelgetnék vagy odaülnének a kutya mellé.

Bár a gyerekek többsége azt állította, hogy nem közeledne egy mérges állathoz, ellenben szívesen közelebb menne nem csak egy boldog, hanem egy ijedt kutyához is.

A kutatók szerint egyfajta magyarázat lehet a harapásokra ez a fajta vágy, amely szerint a gyerekek a legszívesebben megölelgetnének egy rémült állatot.

Segíthetjük a gyerekek biztonságát

A résztvevők félelmetesnek látták, amikor a kutyák leszegezték a fejüket vagy behúzták a farkukat. Néhány állat felhúzta az ajkát és megmutatta a fogait és a gyerekek tudták, hogy valószínűleg agresszíven reagálnának a közeledésükre. Ám annak nem voltak tudatában, hogy hiába közelítenek kedves szándékkal egy ijedt ebhez, az valószínűleg fenyegetésként érzékeli ezt és támadóan reagálhat a feltételezett veszélyre.

Nem lehet tudni, hogy egy félénk kutya hogyan fog reagálni Forrás: Airman 1St Class Elizabeth Baker

Ez a megállapítás különösen fontos, mivel a gyerekeket leggyakrabban egy ismerős kutya harapja meg, és nem ritkán felnőtt felügyelet alatt –

mutattak rá a kutatók. – Ebből arra következtethetünk, hogy mindennél fontosabb a gyerekek tanítása arra, hogy megfelelően tudják felismerni a kutyák érzelmeihez kötődő viselkedéseket.
Hozzátették: ez javíthatja a kutyák jólétét, és segítheti a gyermekeink biztonságát.