A tapasztalatok szerint a tíz éven aluli gyerekek vannak a leginkább kitéve a kutyaharapás veszélyének. Bár azt nehéz pontosan megbecsülni, hogy az ebek milyen gyakran támadnak és szerencsére nem minden harapás jár komoly sérülésekkel vagy rosszabb esetben kórházi kezeléssel, a támadás ténye gyakran súlyos megrázkódtatásokat okoz és kellemetlen pszichológiai hatásokkal jár.
Utóbbiak között említhetjük a poszt-traumás stresszzavar tüneteit, amiből aztán évekig tart a gyógyulás.
A harapás veszélye a gyerekeknél jóval magasabb, miután a kutatók szerint ez a korosztály még jóval nehezebben ismeri fel az ebek érzelmeit és félreértelmezik a sokszor figyelmeztető jeleket. A legtöbben ugyanis nem tudják, hogyan viselkedjenek biztonságosan az állat közelében, és ezzel többször kockáztatják meg a harapást, mint a felnőttek.
A kutatók tanulmányozni kezdték, hogy hogyan tudják megakadályozni ezeket a kutyaharapásokat. Azt találták, hogy a gyerekeket meg lehet tanítani arra, hogy pontosabban felismerje az ebek aktuális érzelmi állapotát, de képesek a szabályok gyorsan elsajátítására is, például, hogy ne menjenek közel a láncra kötött kutyához vagy épp ne zavarják őket akkor, amikor éppen esznek. A kutatók azonban nem elégedtek meg ennyivel.
Az új kutatások ezért kulcsfontosságúak lehetnek a harapások megelőzéséhez.
A szakemberek több mint száz négy és hat év közötti gyereket vontak be a kísérletbe, ahol képeket és videókat mutattak nekik, amelyeken a kutyák boldog, rémült és dühös magatartást mutattak. Ezután megkérdezték őket, hogy mit láttak, mit tapasztaltak és hogy mit tennének éles helyzetben: odaütnének, játszanának velük, megölelgetnék vagy odaülnének a kutya mellé.
Bár a gyerekek többsége azt állította, hogy nem közeledne egy mérges állathoz, ellenben szívesen közelebb menne nem csak egy boldog, hanem egy ijedt kutyához is.
A kutatók szerint egyfajta magyarázat lehet a harapásokra ez a fajta vágy, amely szerint a gyerekek a legszívesebben megölelgetnének egy rémült állatot.
A résztvevők félelmetesnek látták, amikor a kutyák leszegezték a fejüket vagy behúzták a farkukat. Néhány állat felhúzta az ajkát és megmutatta a fogait és a gyerekek tudták, hogy valószínűleg agresszíven reagálnának a közeledésükre. Ám annak nem voltak tudatában, hogy hiába közelítenek kedves szándékkal egy ijedt ebhez, az valószínűleg fenyegetésként érzékeli ezt és támadóan reagálhat a feltételezett veszélyre.
Ez a megállapítás különösen fontos, mivel a gyerekeket leggyakrabban egy ismerős kutya harapja meg, és nem ritkán felnőtt felügyelet alatt –
mutattak rá a kutatók. – Ebből arra következtethetünk, hogy mindennél fontosabb a gyerekek tanítása arra, hogy megfelelően tudják felismerni a kutyák érzelmeihez kötődő viselkedéseket.
Hozzátették: ez javíthatja a kutyák jólétét, és segítheti a gyermekeink biztonságát.