Az éghajlatváltozás lehet a lundák és más tengeri madarak végzete

lunda
Az állatok súlyosan lesoványodtak, halálukat nagy valószínűséggel az éhezés okozta
Vágólapra másolva!
Évente több ezer kongyos lunda hal éhen a Bering-tengeren, miután lassan eltűnnek a táplálkozásának elsődleges forrását jelentő halak a területről. A kutatók szerint harsogóan színes, fehér kontyot viselő madarak pusztulásáért nagy részben a klímaváltozás okolható.
Vágólapra másolva!

Halálukat nagy valószínűséggel az éhezés okozta

2016. október közepe óta elhullott tengeri madarak százait dobta partra a Bering-tenger az alaszkai Szent Pál-sziget északi és keleti partjainál. A kutatók szerint a madarak részben a táplálék hiánya miatt pusztultak el, ugyanis az energiában gazdag zsákmányfajok az utóbbi években egyszerűen eltűntek a területről, ami a növekvő tengeri és légköri hőmérséklet, valamint téli jégtakaró csökkenése miatt követezett be.

A kontyos lunda a leginkább érintett a madárpusztulásban Forrás: Wikipedia

A Bering-tengeren élő lundák elsősorban halakkal és más tengeri gerinctelenekkel táplálkoznak, amelyek a planktonokat esznek.

A klímaváltozás azonban rányomta bélyegét a táplálkozási láncra, és a zsákmányfajok elvesztése már hatással van az Atlanti-óceán térségében élő lunda populációkra is, és a faj egyedszámainak csökkenése megjelent a nagy-britanniai és az izlandi területeken is.

A kutatók több lunda-tetemet boncoltak fel, ami után megállapították, hogy a madarak súlyosan lesoványodtak. Kijelentették, hogy halálukat nagy valószínűséggel az éhezés okozta, és a táplálékhiány, illetve a táplálék eloszlásának a változása a szokatlan vízhőmérséklet következménye lehet.

Az elhullott tengeri madarak fontos jelzéseket adhatnak

A bering-tengeri, tömeges pusztulásról szóló elemzésüket a kutatók Plos One tudományos folyóiratban publikálták, akik a Szent Pál-szigeten élő közösségekkel együtt több mint 350 felnőtt madarat gyűjtöttek be a helyi közösségekkel együtt. A tengeren elpusztuló madaraknak azonban csak egy részét veti partra a víz.

A lundák jelentősége kulturális és megélhetési okokból is kiemelkedő a helyi lakosok számára Forrás: Wikipedia

Ezeknek a madártetemeknek a többsége (körülbelül 87 százaléka) a kongyos lundához tartozott, de szarvas lunda, lumma és bóbitás alka egyedek is elpusztultak a rejtélyes eset során. A kutatók szerint

az elhullott tengeri madarak fontos jelzéseket adhatnak a tengeri környezetben végbemenő helyi változásokról,

például tájékoztathatnak minket a táplálékul szolgáló halak mennyiségéről és helyzetéről.

Eltűnhetnek Skócia legészakibb szigeteiről

A növekedő tengeri hőmérséklet drasztikusan megtizedelte a déli Bering-tengeren élő állatok élelmiszer-erőforrásait, mivel egyes tengeri fajok észak felé mozdultak el. A színpompás kongyos lunda a Csendes-óceán északi részének partvidékein és szigetein honos, de a telet a nyílt óceánon tölti.

Az állatok súlyosan lesoványodtak, halálukat nagy valószínűséggel az éhezés okozta Forrás: Origo

Miután az élelemforrásaik észak felé tolódnak, ezért a madarak is inkább errefelé mozdultak el. A legpesszimistább előrejelzések szerint az évszázad második felére a lundák valószínűleg eltűnnek Skócia legészakibb szigeteiről.

A kutatók rámutattak arra is, hogy a szintén a klímaváltozás számlájára írható, hogy a Nagy-Britannia, Írország és Spanyolország partjai mentén pusztító, 2013-2014-es viharok legalább 54 ezer tengeri madár halálát okozták.

Ezek mintegy 55 százaléka lunda volt. Bár az eset hosszú távú hatása egyelőre nem ismert, de az ivarérett felnőttek csupán kevesebb, mint 60 százaléka tért vissza a következő évben a költési területre.