Ilyet még nem láttak: kőbe zárva találtak rá egy 50 millió éves halrajra

Dűneomlás állhat a halraj hirtelen pusztulásának hátterében

Egészen különleges őslénytani felfedezésről számolt be a Proceedings of the Royal Society B. tudományos szaklap, egy tömött, úszó halrajt fedeztek fel a korai eocén időszakból származó finom mészkőbe zárva.

Még Grönlandon is krokodilok tanyáztak, és pálmák nőttek

Az Egyesült Államok közép-nyugati részén kanyargó Green River folyó tárja fel azt az eocén időszaki (55 és 34 millió év között), fosszíliákban rendkívül gazdag üledékes rétegsort, amit a geológusok és az őslénytankutatók a folyó után csak Green River formációként emlegetnek.

A Greeen River tárja fel a folyóról elnevezett és ősmaradványokban gazdag korai eocén rétegsort Forrás: Wikimedia Commons

A Wyoming, Colorado és Utah államok határterületeit érintő formáció üledékei tavi környezetben rakódtak le, 53 és 48,5 millió éve, az úgynevezett eocén klímaoptimum idején.

56 millió éve, alig néhány ezer év alatt hirtelen +5 Celsius fokkal emelkedett a Föld amúgy is meleg átlaghőmérséklete.

A korai eocén időszakban tetőzött a klímaoptimum, amikor sokkal melegebb volt a Föld éghajlata, mint napjainkban Forrás: Origo

A korai eocénben az intenzív felmelegedés miatt a forróégöv határai jelentősen eltolódtak a magasabb szélességi körök irányába;

trópusi esőerdők borították a mai Európa területét, és a pálmahatár egészen Dél-Skandináviáig terjedt ki,

de Alaszkában valamint Grönlandon is meleg, szubtrópusi éghajlat uralkodott, a sarki pólusok pedig jégmentesek voltak.

A Föld térképe az eocén-időszak derekán, bő 50 millió éve, amikor kezdetét vette Indiának az eurázsiai lemezhez való ütközése. Az észak-amerikai kontinens nagyjából már a mai alakját vette fel Forrás: Origo

A meleg éghajlat különösen kedvezett az intenzív mészkőképződésnek.

Az eocén időszakban az észak-amerikai kontinens többé-kevésbé már a mai formáját vette fel, a jelenlegi közép-nyugati területeken kisebb-nagyobb trópusi tavak ékelődtek a hegyláncok közé.

Eocén időszaki sügérféle kövülete a Green River formációból Forrás: Wikimedia Commons

A Green River formáció rendkívül finom és nagy mésztartalmú mészköve ekkor, az eocén klímaoptimum idején limnikus, tavi körülmények között rakódott le a forró trópusi éghajlaton.

Úgy maradtak meg, mint egy kimerevített filmkocka

A Green River formáció rendkívül gazdag ősmaradvány-együttese már régóta ismert a szakemberek körében.

Az egykori, jól átvilágított meleg vízben valósággal burjánzott az élet,

rengeteg csontos, valamint két porcoshal-féle (édesvízi ráják) kitűnő állapotban megőrződött fosszíliái ismertek a Green River formáció üledékeiből, ahol az egykori tóparti erdei környezet miatt, szárazföldi növények és állatok, kisemlősök valamint madarak kövületeit is előkerültek már.

50 millió éves madár fosszíliája a Green River formációból Forrás: Wikimedia Commons

Az innen származó kora eocén kövületek világszerte a természettudományi múzeumok látványos kiállítási darabjai, illetve fontos kutatási tárgyai.

A legrégebbi ismert denevér kövülete is a Green River formáció finom tavi mészkövéből került elő Forrás: Berkley University

A japán Katsuyama Múzeum gyűjteményében pihent az a tudományos feldolgozásra eddig még nem került mészkőlap, amelyen egy egész halraj, a kihalt Erismatopterus levatus faj 256 egyedét azonosították.

Az apró halakat éppen úszás közben érte a hirtelen jött végzet,

aminek köszönhetően úgy fosszilizálódtak, mint egy kimerevített filmkocka.

Valószínű, egy parti homokdűne hirtelen omlása temette el a halrajt

Eddig még nem volt ismert olyan fosszilis lelet együttes, amely egy mozgásban lévő halrajt őrzött volna meg, ebben áll a lelet rendkívüli jelentősége.

Nobuaki Mizumoto, aki az Arizonai Állami Egyetem viselkedésbiológusa, és a lelet felfedezője elmondta, a fosszilis raj vizsgálata azt mutatja, hogy 50 millió éve ugyanolyan viselkedésbiológiai szabályszerűségek érvényesülhettek a rajhalak között, mint jelenkori társaiknál.

Egy hihetetlen lelet: a fosszilizálódott halraj Forrás: N. MIZUMOTO, S. MIYATA AND S.C. PRATT/PROCEEDINGS OF THE ROYAL SOCIETY B 2019

A földtörténeti múltban élt fajok etológiája (viselkedésbiológiája) rendkívül nehezen, és többnyire csak közvetett módon tanulmányozható.

A Green River formációból származó eocén halraj a ritka kivétel, hiszen itt egy egész csoport pusztult el egyszerre, és mozgásban. A különleges lelet felveti azt a kérdést is, hogyan fosszilizálódhatott egyszerre ekkora tömegű eleven rajhal.

Dűneomlás állhat a halraj hirtelen pusztulásának hátterében Forrás: N. MIZUMOTO, S. MIYATA AND S.C. PRATT/PROCEEDINGS OF THE ROYAL SOCIETY B 2019

A szakértői vizsgálatok szerint a hirtelen és egyszerre történt pusztulás legvalószínűbb oka egy parti, viszonylag magasabb homokdűne beomlása lehetett,

ami azonnal betemette a gyanútlan állatokat.

A kutatásról készített tanulmány a Proceedings of the Royal Society B. szaklapban jelent meg, május 29-én.