A vérszívó poloskák legalább 115 millió éve élnek a bolygón

ágyi poloska Bedbug, artwork ARTWORK REPRESENTATION BIOLOGY ENTOMOLOGY BEETLE BEDBUG INSECT BUG CIMEX ECTOPARASITE FAUNA HOUSEHOLD BUG PEST ZOOLOGY NOCTURNAL GREY BACKGROUND INVERTEBRATE NATURE SKIN HUMAN REPRESENTATION HAIR CLOSE UP CIMEX SP ANIMA
Vérszívó ágyi poloska (Cimex sp.), számítógépes illusztráció
Vágólapra másolva!
Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta
Vágólapra másolva!

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat - írja a BBC News.

"Ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 ember 15 éven át gyűjtötte a szükséges genetikai mintákat" - mondta Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa.

A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. A hím poloskáknak tőrszerű péniszük van, amelyet beledöfnek a nősténybe, hogy közvetlenül annak véráramába hatoljanak.

Vérszívó ágyi poloska (Cimex sp.), számítógépes illusztráció Forrás: Origo

A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik.

Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a teremtmények genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.

"Az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy véltük, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra" - mondta Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt. "Azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet" - jegyezte meg a kutató.

Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai "Achilles-sarka" a genetikai kódjukban lehet elrejtve: különösen a genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál.

Ha a gyenge pontjukat megtalálják "új módszerekkel lehet védekezni ellenük" a tudós szerint.