Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Még az igen ritka földfémek jelenlétét is kimutatták

Az elmúlt évben vas- és titánatomok jelenlétét fedezték fel a bolygón, a Berni és a Genfi Egyetem kutatói most nátriumot, magnéziumot, krómot és egyébként igen ritka ritkaföldfémeket, szkandiumot és ittriumot találtak. Utóbbi hármat soha nem mutatták még ki exobolygó légkörében.

Egy exobolygó művészi ábrázolása Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A ritkaföldfémek a Földön ritkán fordulnak elő, a modern anyagokban és eszközökben alkalmazzák őket elsősorban.

Szkandiumot használnak például stadionok nagy teljesítményű izzóiban, mágneses adattárolókban és lézerkristályok előállításához.

Ittriumot speciális ötvözetekben, fénycsöves lámpákban és a nukleáris medicinában használnak.A Jens Hoeijmakers és Kevin Heng által vezetett kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatta be eredményeit.

Akkora hőség, hogy szinte minden elem elpárolog

A Földtől 650 fényévnyi távolságra lévő Kelt-9b nagyon közel kering csillagához. A forró Jupiternek is nevezett bolygón tomboló hőség miatt minden elem szinte azonnal elpárolog a felszínről és a légkörébe kerül. A kutatók ennek az összetételét vizsgálták meg egy hatalmas teleszkóp nagyon érzékeny spektrográfjával.

Egy exobolygó felszínének illusztrációja Forrás: leemage/©Ron Miller/Novapix/Leemage/Ron Miller

A különböző elemek atomjai a fény egy speciális részét nyelik el.

Minden elem az általa elnyelt hullámhosszok speciális ujjlenyomatát hagyja hátra, melyek megfigyelhetők egy spektrográf segítségével.

Az elnyelési vonalak mintázata alapján a kutatók le tudják vezetni a távoli bolygók légkörének összetételét.

A technológia a földönkívüli élet kutatásában is használható

"Elemzéseink alapján azt is meg tudjuk becsülni, hogy a bolygó légkörében milyen magasságban nyelik el az atomok a fényt" - mondta Hoeijmakers.

Hozzátette: ezzel a technikával még többet akarnak megtudni ennek az exobolygónak a légköréről, valamint más bolygókéról is, amelyek hasonlóan magas hőmérsékletűek, mint a Kelt-9b.

exobolygó Forrás: (IAU/L. Calçada)

Jók az esélyek arra, hogy ugyanezzel a technikával életre utaló jeleket is találhatunk egy exobolygón

- mondta Heng. A kutató kifejtette, hogy vizsgálataikkal elsősorban a Naprendszer keletkezése és fejlődése, valamint az élet eredete kutatását kívánják megalapozni.

(Forrás: MTI/sda)