Az egyedülálló kutatást Mandy Freund, a Melbourne Egyetem és az extrém éghajlatai jelenségeket vizsgáló Centre of Excellence for Climate Extremes doktori hallgatója végezte, aki úgynevezett korallmagokat használt az éghajlatai minták eltéréseinek és változásainak vizsgálatához, amelyek a fák évgyűrűihez hasonlóan mutatják meg az elmúlt évszázadok éghajlatának alakulását.
A korallok minden egyes rétege magában hordozza a növekedési mintázatokat és olyan izotópokat tartalmaz, amelyek feltárhatják a múlt éghajlatát
– magyarázta Mandy Freund. – Az új adatok egyértelműen jelzik a tendenciát, amely szerint az El Niño események erősödnek.
Az eredmények azt mutatják, hogy a központi csendes-óceáni El Niño aktivitása a 20. század végén folyamatosan nőtt, míg a természeti jelenségekkel összefüggő események száma a Csendes-óceán keleti részén várhatóan a jövőben fog növekedni.
A kutatókat eddigi vizsgálatai során az időjárás-állomások és a műholdak által gyűjtött hőmérséklet-nyilvántartások adatai korlátozták, amelyek nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy a legutóbbi évtized változásait fel tudják használni egy távlati kép kialakításához.
Az éghajlatváltozás összefüggésében rendkívül értékes az évszázadokon túlnyúló adatok elemzése.
Freund szerint az elmúlt harminc évben soha nem látott mértékben növekedett az El Niño intenzitása a Csendes-óceán középső részén, amire még nem volt példa az elmúlt négyszáz év során.
Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több szélsőséges természeti jelenséget tapasztalhatunk a Csendes-óceán térségében, ami az eredményeink tükrében igen szokatlannak bizonyul az elmúlt négyszáz évet vizsgálva
– nyilatkozta Freund. – Találtunk néhány utalást arra, hogy az El Niño sokkal erősebb lett a Csendes-óceán keleti részén is, ami meghaladhatja az 1997/98-as és a 2015/16-os intenzitást.
Az El Niño jelenség a globális éghajlat egyik legfontosabb jellemzője, amely komoly következményekkel járhat világszerte a szélsőséges időjárási eseményeket illetően. A korall lemezek vizsgálatának köszönhetően azonban a szakemberek most már a korábbiaknál hatásosabban tudnak felkészülni a jövőbeli El Niño eseményekre, illetve azok potenciálisan pusztító hatásainak modellezésére, előrejelzésére és tervezésére.
– mutatott rá Dr. Hen Henley, a Centre of Excellence for Climate Extremes
kutatója, a tanulmány társszerzője. – A kutatás előtt még nem tudtuk, hogy az El Niño jelenségek különböző jellegzetességei milyen gyakran fordultak elő az elmúlt évszázadokban, most azonban már igen.
Az úttörő eredményeket a kutatók a Nature Geoscience tudományos folyóiratban tették közzé.