Mutatjuk, mi történne, ha gyilkos aszteroida találná el a Földet

A NASA igazgatója egy konferencián azt mondta, könnyen lehet, hogy még a mi életünkben aszteroida csapódik a bolygónkba, nem árt tehát felkészülni a legrosszabb forgatókönyvekre sem. De mi történne, ha a Földnek ütközne egy veszedelmes űrszikla? Az európai (ESA) és az amerikai (NASA) űrügynökség ezt az eshetőséget szimulálta.

2027. április 29-én egy borzalmas, az egész világot megrázó esemény történik: egy hatvan méter átmérőjű aszteroidadarab elképesztő, 19 kilométer per másodperces sebességgel belép a Föld légkörébe, és a New York-i Central Parkba csapódik.

A robbanás során 20 megatonna energia szabadul fel, ami a hirosimai atombomba erejének ezerszeresével ér fel.

Forrás: ESA

Az előbb vázolt szcenárió ugyan ijesztő, de szerencsére – legalábbis egyelőre – csak egy, a NASA és az ESA által összeállított szimulációról van szó. Ez persze nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a valóságban is megtörténik a katasztrófa.

Képzeletbeli aszteroida tart a Föld irányába

A csupán öt napig tartó kísérlet összesen nyolc év történéseit ölelte fel. Eszerint az aszteroidát 2019. március 26-án fedezik fel, azaz majdnem tíz évünk van arra, hogy felkészüljünk az objektum érkezésére. A NASA 2021-ben egy felderítő missziót indít el, melynek keretében feltérképezik az aszteroida méretét, pályáját és összetételét. Három évvel később, 2024-ben három szondát indítanak abból a célból, hogy a kisbolygónak ütközve más pályára tereljék a Föld irányába száguldó égitestet.

Csakhogy a tervekbe hiba csúszik, és a kozmikus szikla nem semmisül meg teljesen, hanem kisebb, 50-80 méteres darabokra robban szét. A fragmentumok közül több továbbra is bolygónk felé tart. Washington nukleáris fegyverrel védekezne, csakhogy bevetését a politikai viták megtorpedózzák. Nem marad más hátra, evakuálni kell a lakosságot.

Az aszteroida 2027. április 29-én csapódik be.

Minden képzeletet felülmúló pusztítás

A kisbolygó Manhattanbe csapódik, és 15 kilométeres körzetben mindent letarol. A lökéshullám 83 négyzetkilométeres területen belül mindenkit megöl, az anyagi károk pedig még 68 kilométerre a becsapódási helyszíntől is jelentősek lesznek.

#FictionalEvent
...to finalize the evacuation of residents & critical infrastructure, define a Temporary Flight Restriction zone, coordinate pre-impact access to the area by scientists placing sensors to monitor the impact, prepare for any casualties & recovery#PlanetaryDefensepic.twitter.com/yqHKlsyL3q

— ESA Operations (@esaoperations) 2019. május 3.

A szimuláció számos kérdést felvet, példának okáért meg kellene oldani az emberek elszállásolását, vagy az atomerőművek védelmét, továbbá az sem tisztázott, miként viselkednének a civilek egy ilyen jellegű vészhelyzetben.

Ha tudná, hogy hat hónap múlva az otthona elpusztulna, és nem is térhetne vissza, vajon tovább fizetné a jelzáloghitelét?

– tette fel a költői kérdést Victoria Andrews, a NASA bolygóvédelmi részlegének egyik munkatársa. A kísérlet segíthet megtalálni a válaszokat ezekre a komplex logisztikai problémákra.

Megtalálni a veszélyes égitesteket

Az ESA blogbejegyzése szerint az aszteroidabecsapódás az egyetlen olyan természeti katasztrófa, amit az ember megakadályozhat, feltéve, ha a fenyegető kisbolygót legalább tíz évvel az esetleges katasztrófa bekövetkezte előtt meg tudják találni.

A jelenlegi technológiák már most alkalmasak arra, hogy a problémás aszteroidákat kiszúrják, a hathatós védekezéshez azonban fejlettebb eszközök feltalálására, kifejlesztésére van szükség.

Ahhoz, hogy megvédjük magunkat, első lépésben ismernünk kell, mi rejtőzik odakinn

– nyilatkozta Rüdiger Jehn, az ESA Bolygóvédelmi Részlegének igazgatója. –

Csak ennek fényében tudjuk megtenni az aszteroidabecsapódás megakadályozásához, vagy a károk minimalizáláshoz szükséges intézkedéseket.

(ESA\AFP)