Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a Jupiteren túl

Látkép a Chiron felszínéről (illusztráció). Az 1977-ben felfedezett Chiron volt az első ismert kentaur típusú égitest. Jelenleg már kétszáznál is több kentaur típusú égitest ismert, de becslések szerint számuk meghaladhatja a 44 ezret a Naprendszerben.

"Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a csillagászok a Jupiteren túl a NASA Spitzer űrtávcsöve segítségével. A régió mintha ajtót nyitna az üstökösök számára a Naprendszer belseje felé.

Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a Jupiteren túl

Amikor az üstökösök a Naprendszer külső pereme felől megérkeznek, jeges részeik gázokat és port kezdenek kibocsátani, ahogy közelednek a Nap felé. Ezeknek a robbanásszerű kilökődéseknek a hatására jön létre a hullócsillagok látványos jelensége, amely felvillan a Föld éjszakai égboltján.

Az üstökösök kozmikus útja régóta vitatott téma volt a szakértők között egészen mostanáig - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

29P/Schwassmann-Wachmann üstökösnek a NASA Spitzer űrtávcsöve által látott képe. Forrás: https://phys.org/news/2019-10-jupiter-cradle-comets.html

Az üstökösök kiemelt jelentőségűek a csillagászok számára, mivel olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek tökéletesen megőrződtek a Naprendszer születésének korából.
Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának tudósai felfedeztek

egy térséget a Jupiter gázóriás mögött, amely úgy viselkedik, mint egy "üstökösbejáró".

Ezen a bejárón érkeznek a jeges, üstökösszerű égitestek, az úgynevezett kentaur típusú objektumok a Naprendszer óriás bolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz felől a Naprendszer magjának irányába. Innentől kezdve ezeket az üstökösöket csapdába ejtheti a Föld közelsége.

A "kentaurok" kettős természetű égitestek

A kentaurok a Jupiter és a Neptunusz pályái között keringő kis égitestek, amelyek - nevükhöz híven - kettős természetet mutatnak.

Egyfelől ugyanis a klasszikus kisbolygókra hasonlítanak,

nem mutatnak az üstökösökre jellemző gáz- és porkibocsátási aktivitást, amely kóma és csóva kifejlődéséhez vezet, másrészt azonban mégis mutatnak valamilyen üstökösszerű aktivitást.

Látkép a Chiron felszínéről (illusztráció). Az 1977-ben felfedezett Chiron volt az első ismert kentaur típusú égitest. Jelenleg már kétszáznál is több kentaur típusú égitest ismert, de becslések szerint számuk meghaladhatja a 44 ezret a Naprendszerben. Forrás: European Southern Observatory

A kentaur típusú objektumokról úgy vélik, hogy a Kuiper-övből származnak, egy fagyott objektumokban gyakori, a Neptunusz mögötti régióból. Ez a terület mintegy 50 csillagászati egységnyi távolságra terjed ki. (Egy csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolsága, nagyjából 150 millió kilométer.)

A Neptunusz közelsége beljebb löki ezeket az objektumokat és így "kentaurokká" válnak.

A Naprendszer szíve körül mintegy ezer rövidperiódusú üstökös kering. Ezek között az úgynevezett Jupiter-család üstökösei (JFC) között vannak azok, amelyeket meglátogattak már űrszondák, például a NASA Deep Impact, a Stardust, és a Rosetta missziója során.

Az Oort-felhőből jövő Perseida meteorraj. Forrás: MTI/EPA-EFE/Pedro Puente Hoyos

Kathryn Volk, az Arizonai Egyetem kutatója szerint ezeknek az objektumoknak kaotikus a pályája,

így nem követhető, milyen úton haladtak,

míg JFC-vé váltak. "Ez megnehezíti annak kiszámítását, honnan érkeztek pontosan és merre tarthatnak a jövőben" - emelte ki. A kutatók tanulmányukat az Astrophysical Journal Letters című szaklapban mutatták be.

(Forrás: MTI)