A színes falikárpit Dél-Angliában készülhetett valamikor 1070 és 1082 között, amely hímzett, színes képekben meséli el az ország 1066-os, a normannok általi elfoglalását. A méretei alapján a kutatók úgy gondolják, hogy tökéletesen beleférne a franciaországi normandiai Bayeux-i székesegyház 11. századi főhajójába.
A kárpiton található történet ráadásul még a hajóoszlopok és az ajtók távolságához is pontosan illeszkedik.
Ez viszont nem lehet véletlen.
A faliszőnyeg első írásbeli emléke a katedrális 1476-ból származó leltárából származik, amiben arról számolnak be, hogy a kárpitot a 11. században adták át a székesegyháznak
– mondta Christopher Norton, az angliai York Egyetem történésze. – Ezt a feltételezést erősítették meg azok a most előkerült, konkrét bizonyítékok, amelyek szerint a kárpit fizikai és narratív szerkezete tökéletesen alkalmazkodik a 11. századi katedrális (liturgikus) hajójához.
A gobelin valójában nem is kárpit, hanem egy hímzett lenvászon.
A Bayeux Múzeum szerint valószínűleg Odo püspök, a Hódító Vilmos féltestvére rendelhette meg egy lehetséges angol felkeléstől való félelmében vagy a pompás katedrális 1077-es felszentelésére.
A kárpit alkotói közel 75 különálló jelenetben képregényszerűen jelenítették meg az 1064 és 1066 közötti évek történéseit: beszámoltak például Hódító Vilmos bretagne-i hadjáratáról, a Hódító Vilmos és Hitvalló Edward közötti szövetségről, Harold hitszegéséről, a hadi előkészületekről, a Csatornán való átkelésről és a döntő hastingsi csata lefolyásáról.
A kutatók azt egyelőre nem tudják biztosan, hogy ki készíthette a kárpiton található színes és részletes hímzést, de a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a munkát valószínűleg a középkori Angliában, nők végezhették.
Norton és munkatársai most a modern székesegyház méreteit használták, ezeket vetették össze a történeti nyilvántartásokkal, a főhajó kinézetével és az építmény központi részeivel.
Arra is kíváncsiak voltak, hogyan nézhetett ki több mint ezer évvel ezelőtt, az építés időpontjában.
Ezután ezeket hasonlították össze a kárpit méreteivel, figyelembe véve az anyag lehetséges zsugorodását és a hiányzó szakaszokat.
A falikárpit a templom hajójának északi, nyugati és déli fala mentén is elférne
– magyarázta Norton – De a legvalószínűbb helye közvetlenül a katedrális kórusa előtt van.
Hozzátette: a késő középkorból már vannak bizonyítékok arra, hogy a szőnyeg a székesegyház templomhajójában volt körben felaggatva.
A kárpit jelenleg a városi múzeumban található,
de Emmanuel Macron francia elnök tavaly ígéretet tett arra, hogy 2022-ben Angliába, a British Múzeumba érkezik a bayeux-i kárpit. A kutatók eredményeiket a Journal of the British Archaeological Association folyóiratban publikálták.