A BMJ Open Gastroenterology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a páciensnél úgynevezett autoerjesztési szindróma (auto-brewery syndrome, rövidítve ABS) alakult ki. A betegség lényege, hogy pusztán már attól „ittassá" lehet válni, hogy valaki szénhidrátokat fogyaszt. Ez rendszerint az élesztők okozta fertőzések egyik velejárója.
A publikációban szereplő 46 éves beteg korábban teljesen egészséges volt, csak ritkán fogyasztott alkoholt. Életét egy 2011-es ujjsérülés változtatta meg. A fertőzések elkerülése végett az orvos antibiotikumokat írt fel, amiket a férfi az előírásoknak megfelelően egy héten át szedett. A kúra befejeztével azonban különös változásokat észlelt magán:
személyisége átalakult, depresszióssá vált, memóriagondjai lettek, mindemellett pedig gyakran agresszív magatartást mutatott.
Pszichiáterhez fordult, aki jobb híján antidepresszánsokkal szüntette volna meg a panaszokat.
A valódi problémára talán nem is derült volna fény, ha egyik nap rendőrök nem állítják meg a beteg autóját.
Az ellenőrzésnél kiderült, hogy a páciens erősen ittas volt, véralkoholszintje elérte a 200 mg/dl-t, dacára annak, hogy egyetlen csepp alkoholt sem fogyasztott aznap.
Ahogy az várható volt, sem a rendőrség, sem családja nem hitt neki.
A férfi kezelését ezt követően egy ohiói klinika vette át. Számos vizsgálatot elvégeztek rajta, ám az eredmények minden esetben normál értékeket mutattak. Végül a székletvizsgálatok derítettek fényt a rejtélyre: a beteget egy jól ismert élesztő, a Saccharomyces cerevisiae, valamint egy másik gombafaj támadta meg.
A S. cerevisiae elengedhetetlen szereplője a sör- és a borkészítésnek, mivel a cukrot alkohollá alakítja. A kórházi kezelés dacára az ABS többször újból kiújult a férfinél, aki egy alkalommal súlyos balesetet is szenvedett a gombák okozta részegség miatt.
A pácienst végül a Richmond University specialistáinak terápiája gyógyította meg; gombaölő-szereket, valamint probiotikumokat kapott, hogy bélflórája helyreálljon.
A férfi a kezelésnek köszönhetően nagyjából másfél éve tünetmentes.
A tanulmány szerzői szerint a problémát az ujjsérülésre szedett antibiotikumok okozták, amik drasztikusan megváltoztatták a mikrobiomot. Ebben a környezetben aztán könnyen teret nyertek az erjesztőgombák.