Porviharok okozhatták az egykor legyőzhetetlen birodalom bukását

Minden korábbinál pusztítóbb homokviharok érkeztek

Az egykor hatalmas birodalmak különféle okokból buktak el: invázió, túlterjeszkedés, korrupció, gazdasági problémák és éghajlatváltozás is szerepelhetne ezen a listán. A legújabb kutatások szerint az időszámításunk előtt 2350 körül alapított Akkád Birodalmat azonban valami egészen szokatlan dolog pusztította el: a homokviharok.

Alapjaiban rengette meg a civilizációt

Az ókori mezopotámiai Akkád-birodalom a bronzkorban virágzott, az akkádok körülbelül Krisztus előtt 3000 körül telepedtek le Mezopotámia északi részein, a sumér városállamok szomszédságában. Több éves békés egymás mellett élés után Sarrukín (Agade város királya), a dinasztia alapítója sorra meghódította a többi akkád várost, és összefogva népét leigázta az északi sumer területeket.

Ezzel Krisztus előtt 2 350 táján létrejött a világtörténelem első ismert birodalma, amely több száz éven át uralta a régiót,

egészen addig, amíg nem történt valami egészen szokatlan. Most egy új tanulmány ugyanis arra a következtetésre jutott hat darab 4 100 éves korallkövület elemzése során, hogy a hirtelen pusztuláshoz egyfajta drámai környezeti változásra volt szükség, ami egy fejlett uralkodó civilizációt is alapjaiban rengetett meg.

Az egyik vizsgált fosszília Forrás: Hokkaido University

Bár az Akkád Birodalom összeomlásának hivatalos indoka, hogy a belső felkelésektől meggyengült, területileg egyre kisebb birodalmat összeroppantotta a guti törzsek támadása

– mondta Suyoshi Watanabe, a japán Hokkaidói Egyetem környezettudósa. – Ám a fosszilis minták egyfajta ablakokat mutatnak a múltba, amelyek szerint az éghajlati változások és az ebben tapasztalható, jelentős ingadozások jelentősen hozzájárultak a birodalom hanyatlásához.

Hozzátette: további interdiszciplináris kutatásokra van szükség a klímaváltozás és az emberi társadalom közötti múltbeli kapcsolatok megértéséhez.

A hosszú telek okozhatták a társadalmi összeomlást

A Szíria északkeleti részén, az egykori Akkád-birodalom központjának helyén található korallkövületek vizsgálata hirtelen és intenzív, száraz időszakokra enged következtetni a birodalom hanyatlásának ideje alatt. Emellett gyakorlatilag a semmiből keletkező, erős viharral járó homokviharok jelenlétét bizonyítja a Perzsa-öbölben.

A fosszíliák ráadásul egyre hosszabbodó téli időszakokra is utalnak az akkádok 4200 évvel ezelőtti korában.

Minden korábbinál pusztítóbb homokviharok érkeztek Forrás: Jonathan Maran

A kutatók ezeket a meteorológiai körülményeket tették egymás mellé, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a szegényes éghajlati környezet miatt nehézkessé vált a táplálékforrásként szolgáló növények termesztése, ami zavargásokhoz is vezetett.

Máris elérkeztünk az aszály és a társadalmi összeomlás jelenségéhez

– mutatott rá Suyoshi Watanabe. – Lehet, hogy soha nem tudjuk meg pontosan, hogy mi történt a birodalom bukásának idejében, de ezek a kövületek – megőrizve a múlt éghajlati viszonyait – izgalmas és új nyomokat mutatnak.

A kutatók eredményeiket a Geology tudományos folyóiratban tették közzé.