Már a kétezer éve élt asszírok is rajongtak a sarki fény jelenségéért

Aurora borealis a svájci Matterhorn felett

A sejtelmes színekben pompázó éjszakai fényre vonatkozó első feljegyzések közel egy évszázaddal megelőzik az eddig ismerteket. Az ősi asszír kőtáblák ugyanis már több mint 2500 évvel ezelőtt beszámoltak a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett időleges fényjelenségről. A kutatók legfrissebb eredményeiket az Astrophysical Journal Letters tudományos folyóiratban publikálták.

Napvihar érte el a Földet több mint kétezer ötszáz éve

Az északi fényről szóló beszámolókra három, Krisztus előtt 655-679 között keletkezett kőtáblán bukkantak a kutatók, amelyeken ékírással rögzítették a színes fényjelenséget. Ezek körülbelül egy évszázaddal előzik meg a más néven Aurora Borealisnak hívott fényről szóló, első feljegyzéseket.

A sarki fény a természet legszebb művészeti alkotása, amit a Föld sarkainál a napszél által a légkörbe hatoló proton és elektron részecskék okoznak.

Ezek a részecskék „felkavarják" a felső légkört, és a kölcsönhatásukat látványos, zöld, ritkább esetben vöröses és ibolyaszínű színjelenségek kísérik.

Északi fény Norvégiában, 24-én, Tromso városánál Forrás: AFP/Scanpix/Rune Stoltz Bertinussen

A Földet valószínűleg hatalmas napvihar érte a hetedik század körül, és a kőtáblákon ismertetett sarki fény jelensége valószínűleg ennek a nagy napenergia-aktivitásnak volt az eredménye

– mondta Hisashi Hayakawa, a japán Oszaka Egyetem asztrofizikusa és az angliai Rutherford Appleton Laboratory vendégkutatója, a tanulmány vezető szerzője. – Ezek az ősi égboltról szóló beszámolók segítenek nekünk egy teljesebb képet összerakni a Föld kozmikus mozgásairól, fényjelenségeiről.

Miután a távcsöves megfigyeléseket mintegy négyszáz éve kezdte el az emberiség, ezek „csupán néhány, kisebb pillanatfelvételt mutatnak meg a nap viselkedéséről".

A leggyakrabban a vörös színekről számoltak be

Az idei évben egy másik kutatócsoport már megállapította, hogy körülbelül 2600 évvel ezelőtt egy hatalmas, a modern történelmi korokban tapasztaltaknál mintegy tízszer erősebb napvihar sújtotta a Földet.

A vihar intenzív geomágneses „bombázásainak" ujjlenyomatai még ma is megmaradtak, mivel a radioaktív atomok csapdába estek a grönlandi jégtakaróban.

A most publikált tanulmány szerzői ezért megvizsgálták azt is, hogy az egykori asszír asztrológusok rögzítettek-e bármi szokatlant a most felbukkant kőtáblákon, ami összekapcsolható ezzel a napviharral.

Aurora borealis a svájci Matterhorn felett Forrás: Goodfreephotos

A kutatók összesen 389 ilyen feljegyzést vetettek analízis alá a British Múzeumban, amelyek elsősorban a bolygó és a hold aktivitásáról meséltek.

A tanulmány szerint azonban három kőtábla egyértelműen említett bizonyos fényjelenségeket, „vörös izzást", „piros felhőt" vagy „piros eget", amelyek nagy valószínűséggel a sarki fényre utalnak.

Ezek a leírások önmagukban megfelelnek a megjelenő Aurora borealis korai leírásának

– mondta Hayakawa. – A színek közül leggyakoribb a világos zöld és a lilás szín; a sarki fény ritkábban megjelenhet vöröses, sárga, zöld, kék és ibolya színekben is.

Hozzátette: a vörös fény a nitrogénmolekuláknak és ionizált nitrogénmolekuláknak köszönhető.