Egyenesen Kukutyinból jöttek, és misztikus megastruktúrákat építettek

Cucuteni kultúra
Így rekonstruáltak egy Cucuteni házat
Vágólapra másolva!
A kőkorszaki közösségek életéről árult el titkokat az a „megastruktúra", amelyre Ukrajna központi részén bukkantak a régészek. Az ásatások arra is választ adhatnak, hogy miért virágozhattak egykor ezek a több tízezer emberből álló neolitikus települések, majd miért buktak el úgy ötezer évvel ezelőtt.
Vágólapra másolva!

Mindennapi tevékenységekhez használták

Az Ukrajnában most feltárt „megastruktúra" a körülötte lévő házakhoz képest nagynak számít, bár modern szemmel nézve nem különösebben méretes.

A körülbelül 190 négyzetméteres épület egy szerényebb amerikai háznak felel meg.

Összehasonlítva: néhány ősi, kelet-európai megastruktúra akár 1680 négyzetméteres is lehet, így nem véletlen, hogy a régészeket gyakorta zavarba jönnek.

Most a Maidanetske nevű helyszínen találtak egy hasonlót, amelyről a feltárás során kiderült, hogy a feltárt épületeket mindennapi tevékenységekhez használták, például ételek készítéséhez, tárolásához és étkezéshez.

A most feltárt település koncentrikus körei Forrás: Hofmann et al, 2019

– mondta Robert Hofmann, a németországi Kieli Christian-Albrechts Egyetem régésze, aki az új kutatást vezette.

Akár 15 ezren is élhettek egy ilyen „városban"

A közelmúltban feltárt megastruktúrákat a Cucuteni kultúra népe építette, amely a Prut folyó mellett fekvő Cucuteni (Kukutyin) községről kapta a nevét.

A régészeti ásatások kimutatták, hogy ez a civilizáció települései a Kárpát-hegységtől a Dnyeper folyóig terjedtek a kőkorszakban.

Ez a mai Románia, Ukrajna és Moldova területét fedi le. Az egyedülálló geometriai művészettel rendelkező, kelet-európai, neolitikus kultúra virágkora mintegy a 7000 évvel ezelőtti időkre tehető.

Így rekonstruáltak egy Cucuteni házat Forrás: Cristian Chirita

A kultúra képviselői olyan, megalitikus épületegyütteseket emeltek, amelyek több ezer házból álltak.

A mai Ukrajna területén feltárt Maidanetske háromezer házat rejtett, bár az egyelőre még nem világos a régészek előtt, hogy ezek egyszerre épültek vagy már a bontás-újjáépítés szakaszában gyarapodtak.

– magyarázta Hofmann a LiveScience tudományos online portálnak. – A kultúra tagjai gazdálkodók és pásztorok voltak, akik gabonaféléket termesztettek és elsősorban szarvasmarhával kereskedtek, de hús-szükségletüket vadászattal és halászattal is kiegészítették.

A közösségi találkozóhelyek létfontosságúnak bizonyultak

A Cucuteni civilizáció tagjai házaikat tipikusan koncentrikus körökben rendezték el, amelyeket néha különböző terek öveztek. Ezekhez illesztettek olyan, óriási méretű, téglalap alakú épületeket, amelyeket a régészek „megastruktúráknak" neveznek.

A kutatók a területen cserépedényeket is találtak, beleértve lezárt üvegeket és konyhai eszközöket.

A kandallók mellett továbbá több helyen csontokra is bukkantak, amelyek feltehetően az utolsó étkezések nyomait őrzik.

Ilyen, és ehhez hasonló, különleges cserépedényeket találtak Forrás: Wikimedia Commons

– emelte ki Hofmann. – Ráadásul ezek a megastruktúrák mindig központi helyet kaptak, amiből azt a következtetést vontuk le, hogy a különböző társadalmi osztályok találkozóhelyeiként szolgálhattak.

Idővel azonban a kisebb struktúrák eltűntek és csak a legnagyobbak maradhattak fenn, tehát a közösségek a kutatók szerint nagy valószínűséggel központosításba fogtak.

Ezért jelentett ez végzetes döntést a kultúra tagjaira, akik visszatértek a kisebb falvakba és a civilizáció a közösségi találkozóhelyek hiányában végül feloszlott.

A kutatók most azt szeretnék kideríteni, hogy ezek a megastruktúrák miben különböztek az egyes régiókban és pontosan hogyan használták őket.