Az állatok is tapasztalhatják a poszttraumás stressz tüneteit

gepárd, zsákmány, préda
A zsákmányállat is átélheti a poszttraumás stressz állapotát
Vágólapra másolva!
A Western University legújabb kutatásai szerint az állatok ugyanúgy szenvedhetnek a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteitől, mint a traumatikus eseményeket átélő emberek. A kutatók főként azoknál a zsákmányállatoknál figyelték meg ezt a jelenséget, amelyek gyakran kerülnek veszélybe egy-egy ragadozótámadás miatt.
Vágólapra másolva!

A trauma tartós idegi változásokat okoz

A poszttraumás stressz kiváltó oka valamilyen egyszer vagy többször átélt trauma, történjék az az élet során bármikor. Az életveszélyes események bekövetkezése megterhelő élethelyzetet, krízist eredményez és tartós változásokat okozhat az agyban.

Ezek az idegi változások számos viselkedésbeli változást eredményeznek, amelyeket együttesen poszttraumás stressz rendellenességnek vagy zavarnak (PTSD) nevezünk.

A vándorsólyom kisebb madarakat, apróbb emlősöket zsákmányol, de megeszi a rovarokat is Forrás: Wikimedia Commons

Az új kutatások azt mutatják, hogy a vadállatok ugyanazokat a változásokat tapasztalják meg egy-egy traumatikus helyzetben, mint az emberek.

A ragadozóktól való rettegés ugyanis tartós idegi változásokat okoz, amelyek miatt többek közt

folyamatos félelemérzet, felerősödött félelmi reakciók és fokozott készenléti állapot alakulhat ki.

Ezek pedig igencsak hasonlóak a poszttraumás stressz zavarral küzdő emberek tüneteihez.

A PTSD egyáltalán nem természetellenes

A kutatók szerint ez egy úgynevezett genetikailag diktált félelem az állatoknál.

– mondta Liana Zanette, a Western Egyetem Természettudományi Karának biológiai professzora és a cikk vezető szerzője. – A megállapításaink emellett alátámasztják azt a feltevést is, hogy a PTSD nem természetellenes, és hogy a ragadozó által kiváltott félelem tartós hatásai valószínűleg befolyásolják a szaporodást és a túlélést, ami a természetben is előfordul.

Kutatók a kanadai cinege viselkedését vizsgálták Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók vadon befogott kanadai cinegékkel végeztek kísérleteket a Western Egyetem madárkutatási részlegén (AFAR), ahol a madaraknak két napig különböző, ragadozó és nem ragadozó szárnyasoktól felvett hangfelvételeket játszottak le.

Utána az összes madarat összeengedték egy hétre, és további hanghatások nélkül élhették a mindennapjaikat.

Az agy félelemközpontjával van kapcsolatban

A viselkedésre gyakorolt hatások felmérése céljából a vizsgált egyedeket ismét egyedül helyezték el akusztikus leválasztókamrákba. A madarak félelemszintjét azzal mérték meg, hogy feljegyezték, hogy

az újra lejátszott ragadozóhangokat rögzítő felvételek elhangzása után mennyi ideig maradtak túlzottan éberek és mozdulatlanok.

Az agyra gyakorolt, hosszú távú hatásokat az úgynevezett ∆FosB fehérje szintjének mérésével értékelték. A poszttraumás stressz szindróma esetén ugyanis hibás az amygdala gátlósejtjeinek a működése.

A zsákmányállat is átélheti a poszttraumás stressz állapotát Forrás: Flickr

– magyarázta Liana Zanette. – A ∆FosB egy úgynevezett transzkripciós faktor, azaz más géneket be- és kikapcsolhat, miközben elősegítheti a krónikus stressz következményeivel szembeni ellenállást vagy épp az ellenkezőjét.

A vizsgálatok során a kutatók bebizonyították, hogy a zsákmányállatok félelmét szabályozó idegi folyamatok messze meghaladhatják a kezdeti „harc vagy repülés" reakciót.

Ez a válaszreakció ugyanis akár egy héttel később is mérhető marad. Hangsúlyozták, hogy „evolúciós szempontból kifizetődő, ha segít az egyedeknek az ilyen események jövőbeli elkerülésében".