A természetvédők sikere: növekedett a veszélyeztetett kakapók száma

A kakapó (Strigops habroptilus)a világ egyetlen röpképtelen papagája kizárólag Új-Zélandon honos

Mérföldkövéhez érkezett Új-Zéland legrégebbi papagájfaja, a kihalás szélén álló kakapó szaporítási programja: a röpképtelen madarak populációja hetven év után először érte el a 200 példányt.

Először emelkedett kétszázra a veszélyeztetett kakapók száma Új-Zélandon

A hírt Andrew Digby, az új-zélandi természetvédelmi hivatal kakapók újraszaporításával foglalkozó programjának tudományos tanácsadója jelentette be egy Twitter-üzenetben.

Az 28 gramos, idei első kakapó fióka január 30-án kelt ki. Neve Waikawa-2-A-2019. Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20190418-a-kornyezetszennyezse-miatt-kihalas-szelen-vannak-uj-zeland-madarai.html

A kakapók, amelyeket Mark Carwardibe brit zoológus "a világ legnagyobb, legkövérebb és legröpképtelenebb papagájaként" jellemzett, évtizedek óta

a kihalás szélén állnak.

Az 1990-es évekre mindössze 50 példány maradt belőlük, mivel nem sajátították el a természetes ellenségeik elleni védekezés képességét.

A populáció a tudományos szaporítóprogram erőfeszítései révén indult növekedésnek. Több mint száz fős tudósokból, erdészekből és önkéntesekből álló csoport dolgozik a ritka madárfaj létszámának növelésén.

A kakapó (Strigops habroptilus)a világ egyetlen röpképtelen papagája kizárólag Új-Zélandon honos. Forrás: AFP/Don Merton

Az idei költési időszakban még 150 kakapót tartottak számon az új-zélandi Déli-szigethez tartozó két elhagyatott szigeten.

Az idei szaporulat azonban nagyon bíztató volt,

és a szakemberek hétfői tájékoztatása szerint a kikelt fiókákkal együtt már kétszázra nőtt a kakapók száma.

Két évtizede mindössze ötven példányuk létezett

A kizárólag Új-Zélandon honos bagolypapagáj (Strigops habroptilus) kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. Testtömege a két kilogrammot is meghaladhatja, testhossza 50-60 centiméter, és a hím nagyobb, mint a tojó.

Bogyókkal, hajtásokkal táplálkozik, de néha rovarokat, gyíkokat is elfog. A tollazata sárga-barna-zöld, nagy csőre szaruszínű, lába szürke. Szeme körül a tollak körben helyezkednek el, ezért is emlékeztet bagolyra.

A kakapók többnyire fák gyökerei közötti üregekben él és akár 30 méter magas fákra is felkapaszkodnak. Forrás:https://calphotos.berkeley.edu/cgi/img_query?enlarge=0000+0000+0206+0562

A kakapóról korábban úgy tudták, hogy kipusztították a vadászok és a behurcolt emlős ragadozók, amelyekkel szemben teljesen védtelen volt, de 1976-ban véletlenül találtak néhány egyedet.

Az új-zélandi természetvédelmi hatóság azóta hatalmas energiát fektet a tenyészprogramba.

Minden kakapócsibét biztonságos körülmények között nevelnek, majd később jeladóval ellátva szabadon engedik a vadonban. Minden kakapófészket ellátnak szenzorokkal és kamerákkal, közeli etetőállomásokkal pedig az étrendjüket is szabályozzák.

(Forrás: MTI)