A rákos daganatok hatszáz sebezhető pontja
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egy gigavállalkozás keretében a brit Wellcome Trust Sanger Institute munkatársai több mint 300 daganatmodellben egyenként kiütötték az összes gént, hogy kiderítsék, mi számít érzékeny veszteségnek a ráksejtek számára. A tanulmány 600 lehetséges gyógyászati célpontot azonosított.
A kutatók az ambiciózus projekt során, amely az egyik legnagyobb lett a maga nemében, a CRISPR technológiát hívták segítségül a gének kiütéséhez. A 30 ráktípusból származó több mint 300 daganatos sejtvonalban az összes gén egyenkénti kiütése néhány évvel ezelőtt még biztosan nem lett volna kivitelezhető, mostanra azonban megérett az idő az ehhez hasonló ún. nagy áteresztőképességű szűrővizsgálatok rutinszerű lefolytatására.
A Wellcome Trust Sanger Institute és az Open Targets közös vállalkozása több ezer, a rák túléléséhez elengedhetetlen gént azonosított, s ezekből egy újonnan kialakított rangsoroló algoritmus segítségével választották ki azt a 600-at, amely jövőbeni terápiás célpontként a legígéretesebbnek tűnik a gyógyszerfejlesztés számára.
Az eredmények a Nature április 10-i számában láttak napvilágot, és a szerzők reményei szerint felgyorsítják majd a célzott rákterápiák további fejlesztését. A rengeteg új adat hozzájárul majd ahhoz is, hogy a különböző molekulárisan célzott rákterápiákat hatékonyan összekapcsolhassák azokkal a betegekkel, akik a legnagyobb eséllyel válaszolnak az adott kezelésre. Ehhez a mostani adatokat a Cancer Dependency Map (A Rák Függőségi Térképe) nevű, most induló gigaprojektbe kell becsatornázni.
Hatékony, de sok mellékhatással járó terápiák
A brit kutatócsoport emlékeztet: az Egyesült Királyságban átlagosan kétpercenként diagnosztizálnak egy új daganatos esetet, és az emberek fele számíthat arra, hogy élete során valamilyen rosszindulatú daganat megtámadja.
A rák gyógyításában még mindig a sebészet, a kemoterápia és a sugárkezelés játssza a főszerepet, amelyek rendszerint hatékonyan eltávolítják vagy megölik ugyan a daganatos sejtek többségét, de mindig akadnak páciensek, akiknél nem hoznak eredményt. Szintén köztudott, hogy a kemo- és radioterápia a daganat mellett károsítja az egészséges szöveteket is, ami súlyos mellékhatásokhoz vezethet.
A tudósok és a gyógyszeripari cégek ezért jó ideje keresnek olyan célzott daganatellenes vegyületeket, amelyek kimondottan csak a ráksejteket pusztítják el – azokat viszont nagy biztonsággal –, miközben az ép sejteket érintetlenül hagyják.
Tudni ki, mi a konkrét célpont
Egy új, bizonyítottan hatékony rákgyógyszer kifejlesztése nagyon kockázatos vállalkozás:
a kezdetektől a törzskönyvezésig akár 1-2 milliárd dollárt is felemészthet, és a szerek mintegy 90 százaléka valahol a fejlesztési folyamat során lemorzsolódik.
Ezért aztán kulcsfontosságú, hogy a gyógyszerfejlesztés már rögtön az elején a megfelelő terápiás célpontot vegye célkeresztbe. A Wellcome Trust Sanger Institute (WTSI), a GlaxoSmithKline, az Európai Bioinformatikai Intézet, az OpenTargets és más közreműködő intézmények kutatói ezért az egyik legnagyobb eddigi előszűrő program keretében
30 ráktípusból származó több mint 300 daganatmodellben csaknem 20 ezer gént ütöttek ki szisztematikusan, hogy azonosítsák azokat a potenciális célpontokat, amelyek elengedhetetlenek a rák túlélése szempontjából.
A csoport egyrészt a leggyakoribb, másrészt a klinikailag legnehezebben kezelhető daganatfélékre összpontosított, így a legtöbb figyelmet egyfelől a tüdő-, a vastagbél- és a mellrák, másfelől a petefészek- és a hasnyálmirigyrák kapta.
A tudósok néhány ezer, a rák szempontjából központi jelentőségű gént azonosítottak, majd kidolgoztak egy rangsoroló algoritmust, amely
nagyjából 600, a gyógyszerfejlesztés számára legígéretesebb célpontra szűkítette a listát.
A CRISPR jelenti a jövőt
Az egyik legmagasabb pontszámot a több daganattípusban is kulcsszerepűként azonosított Werner-szindróma RecQ helikáz (WRN) nevű gén kapta. A csoport eredményei szerint az ún. mikroszatellita-instabil daganatok, amelyek sejtjeiben meghibásodott a DNS-hibajavító apparátus, a túlélésükhöz feltétlenül igénylik a WRN-t. A mikroszatellita-instabilitás több különböző daganattípusban, így a vastagbélrákok 15 és a gyomorrákok 28 százalékában előfordul. A WRN mint ígéretes gyógyszercélpont azonosítása izgalmas lehetőséget kínál a WRN-t célzó új terápiák kidolgozására.
A CRISPR hihetetlenül hatékony eszköz, melynek révén olyan léptékben és olyan pontossággal kutathatunk, ahogy öt éve még biztosan nem tehettük volna
– nyilatkozta Kosuke Yusa, a cikk egyik vezető szerzője, aki ma már a Kiotói Egyetem munkatársa, de a projekt ideje alatt a WTSI-nél és az Open Targetsnél dolgozott. – A CRISPR segítségével most megteremtettük a rák elleni új gyógyszerek kifejlesztésének lehetőségét."
Annak, hogy egy gyógyszerjelölt sikerrel jusson el a klinikai vizsgálatok utolsó fázisáig, akkor van a legtöbb esélye, ha már rögtön a fejlesztési folyamat elején kiválasztjuk a legjobb és legtöbbet ígérő gyógyszercélpontot
– tette hozzá Francesco Iorio, a cikk egyik írója. –
Most először tudunk adatvezérelt módon, a teljes genom áttekintése után iránymutatást adni arra nézve, hogy melyik új terápiás célpontokkal érdemes elindítani a folyamatot."
Hatalmas adattömeg áll a kutatók rendelkezésére
A mostani tanulmányban megtermelt adattömeg fektette le az alapokat a precíziós rákkezelés részletes útmutatójának szánt Cancer Dependency Map elindításához. „A Cancer Dependency Map kidolgozása hatalmas tudományos erőfeszítés, melynek célja a különböző ráktípusok sebezhető pontjainak feltérképezése, s ezzel a precíziós rákterápiák új generációjának megalapozása – ismertette Mathew Garnett, a közlemény másik vezető szerzője. – Reméljük, hogy a benne foglaltak meghatározzák majd a betegek kezelését, és sokkal több pácienst juttatnak hozzá a számára hatékony terápiához.
Addig is, amíg ez megvalósul, a világ összes tudósa számára szabad hozzáférést biztosítunk ehhez az erőforráshoz, hogy valamennyien jobban megérthessük, mi teszi a rákot azzá, ami, és hogyan támadhatnánk a különböző daganatfajtákat a mainál sokkal eredményesebben."
„Őszintén bízom benne, hogy a Cancer Dependency Map csakugyan forradalmasítja a betegek kezelését – csatlakozott az előtte szólókhoz a cikket megosztott első szerzőként jegyző Fiona Behan. – Nem azért szálltam be ebbe a játékba, hogy hosszú listákat generáljak prioritizált gyógyászati célpontokról, hanem hogy megváltoztassam a rákos betegek életét. Már ha csak néhány új és hatásos rákgyógyszer kikerül ebből a kutatásból a klinikumba, vagy a gyógyszerfejlesztési folyamatban hasznát látják az eredményeinknek, az is rengeteg beteg számára jelenthet pozitív változást."