Összeomolhat a hosszúszárnyú bálnák kelet-ausztráliai populációja

Összeomolhat a hosszúszárnyú bálnák gyorsan regenerálódó populációja Ausztráliában

Összeomolhat a közeljövőben a hosszúszárnyú bálnák kelet-ausztráliai populációja, amelynek a kihalás széléről sikerült visszatérnie, ám most épp a gyors ütemű regenerálódás jelent rá fenyegetést - derül ki egy új tanulmányból.

A Queenslandi Egyetem kutatói szerint a tengeri emlősök populációja mindössze néhány száz egyedből állt az 1960-as évek elején, ám az elmúlt években

csaknem 25 ezerre nőtt az állatok száma.

"A megfigyeléseink alapján a kelet-ausztráliai hosszúszárnyú bálnák populációja átlagosan 10,9 százalékkal növekszik évente" - mondta a tanulmányt vezető Michael Noad, az egyetem docense.
A Population Ecology című folyóiratban publikált tanulmány szerint azonban ha a növekedés üteme továbbra is ilyen marad, akkor

a populáció 2021 és 2026 között tetőzni fog, majd összeomlik.

Az ausztrál kormány 1962-ben tiltotta be a hosszúszárnyú bálnák vagy púpos bálnák kereskedelmi célú halászatát, miután a tengeri emlősök száma 500-ra csökkent.

Once hunted to near extinction, Australia’s humpback whale population has now exploded and could soon become unsustainable. https://t.co/9V03MoJDMZ

— PerthNow (@perthnow) 2019. március 4.

A queenslandi környezetügyi és tudományos minisztérium szerint az 1952 és 1962 között nagyjából 40 ezer egyedből álló populáció csaknem 95 százaléka az ausztráliai bálnavadász-állomások áldozatává vált.

Noad szerint a populációk regenerálódása összetett folyamat, amely függ a táplálék elérhetőségétől, a populáción belüli betegségek előfordulásának gyakoriságától, az alacsony populációsűrűség ellenére történő szaporodástól és egyéb környezeti tényezőktől".

A kutatók egyelőre nem teljesen értik, hogy amikor nagytestű emlősök populációi regenerálódnak, akkor hogyan és miért következik be idővel a populációnövekedés megakadása.
Noad szerint a kelet-ausztráliai populáció egyrészről gyorsan regenerálódik, másrészt viszont

ezekre a bálnákra, valamint a legfőbb táplálékukként szolgáló sarki krillekre fenyegetést jelent a klímaváltozás.

A szakember hozzátette, hogy ha a közeljövőben beindul a populáció csökkenése, akkor a kutatóknak képesnek kell lenniük észlelni és megérteni a folyamatot.

A hosszúszárnyú bálna az óceán legnagyobb bálnái közé tartozik a kék bálna, a nagy ámbráscet és a közönséges barázdásbálna után.

Nagyjából 16 méter hosszúra nőhet és testsúlya elérheti a 45 tonnát.

A szakemberek a Queensland állambeli Brisbane-től keletre lévő North Stradbroke-sziget északi csücskénél figyelték meg a bálnapopulációkat, amelyekről 2007-ban, 2010-ben és 2015-ben gyűjtöttek adatokat.