A „Bizonyíték a marsi életre?" című heves vitákat kiváltó írás az újonnan alapított Journal of Astrobiology and Space Science Reviews szaklapban látott napvilágot.
A tanulmány készítői 200, a témával foglalkozó, lektorok által jóváhagyott tanulmányt böngésztek át.
Elsősorban olyan részletek érdekelték a szakembereket, mint a marsi metán szintjének szezonális ingadozása, a különös felszíni struktúrák jelenléte, és a bolygók között vándorló életformák megtelepedésének lehetősége.
Maga a folyóirat is kiemeli, a benne közölt eredmények vitatottak, és egyelőre semmi megdönthetetlen bizonyíték nem támasztja alá, hogy vannak élőlények a vörös bolygón; a lap munkatársai hat független tudóst, valamint nyolc tapasztalt szerkesztőt kértek fel, hogy értékeljék a publikációban írtakat, közülük hárman teljesen elvetették a szerzők konklúzióit. Ennek ellenére van pár merész állítás a cikkben, például egyenesen Galileo, Kopernikusz és Einstein úttörő munkásságával állítják párhuzamba a szerzők megállapításait, akik szinte száz százalékig meg vannak győződve saját igazukról.
Cikkünk, a Bizonyíték a marsi életre? nem véleményen alapul"
– írja a kiadott sajtóközleményben dr. Regina Dass, a Pondicherry University élettudományokkal foglalkozó részlegének munkatársa, a publikáció egyik társszerzője.
Közel 200 tanulmányt néztünk át, ezek elkészítésében félezer tudós vett részt, sokan közülük a NASA alkalmazottai; az összes munka a biológiai magyarázatokat tartja elképzelhetőbbnek."
Dass beismeri, megdönthetetlen bizonyíték nincs a kezükben, így nem rendelkeznek sejtszintű struktúrákat ábrázoló felvételekkel sem. Ennek ellenére nagy magabiztossággal vallja, hogy minden általuk vizsgált tényező organizmusok marsi jelenlétére utal.
A most fellángolt vita nem új, gyakorlatilag már 1976 óta foglalkoztatja a tudományos élet képviselőit. Ekkor szállt le a bolygóra a Viking űrszonda, amely két talajvizsgálatot is lefolytatott biológiai nyomok után kutatva. Az első teszt pozitív eredményei nem meglepő módon mindenkit izgalomba hoztak, a megerősítő vizsgálatok azonban hamar letörték a nagy reményeket. A két vizsgálat egymásnak ellentmondó megállapításai biológiai és geológiai okokkal is magyarázhatóak.
A frissen megjelent kutatás két okból is problémás.
A Mars egy idegen világ, így az oda eljutó organizmusok valószínűleg úgy fejlődhettek, hogy túléljenek ebben a környezetben"
– írták.
Az oxigén kérdése elég trükkös, mivel számos mikroba vígan elél e számunkra létfontosságú gáz nélkül, ahogy vízre sincs szüksége minden organizmusnak, és több élőlény is közömbösen reagál arra, ha erős sugárzásnak tesszük ki őket.
Nem szabad viszont elfelejteni, hogy ezek túlnyomórészt egysejtűekre jellemzőek, a komplexebb élőlényekre nem igazán.
Mostanáig összesen három olyan többsejtű szervezetet találtak a Földön, aminek nincs szüksége oxigénre, és ezek is mikroszkopikusak.
Egyikük sem hasonlít a roverek képein szereplő „marsi gombákra".
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a marsi életre továbbra sem sikerült ráakadni, számos biztató nyom miatt azonban továbbra is megéri intenzíven kutatni.