Kiderült, kell-e aggódnunk az adalékanyagok miatt

Illusztráció.

Megérkezett a tavasz, sőt, a nagyböjt ideje is, ilyenkor sokan kezdenek valamilyen méregtelenítő kúrába. Az, hogy a szervezetünket megszabadítsuk a télen lerakódott felesleges anyagoktól, egész jó gondolatnak tűnik. Ám az ötletnek két nagy hibája is van.

A méregtelenítés gyakorlata évezredes múltra tekint vissza, már az ókori Egyiptomban és Rómában is használták. A történelmi alap nem sokat változott: a kúra alatt kerüljük a húst, a tejtermékeket és az alkoholt, ugyanakkor együnk több zöldséget és gyümölcsöt, igyunk több vizet. Az elmúlt évtizedekben a tiltólistára kerültek a feldolgozott élelmiszerek és többek között a kávé is, viszont megjelentek a méregtelenítés hatásának fokozását ígérő kúrák és készítmények.

A böjt, vagyis a méregtelenítő kúra ajánlói szerint a lemondásunkért cserébe jobb emésztés, erősebb immunrendszer, szebb bőr és persze az elmaradhatatlan súlycsökkenés lesz a jutalmunk.

Miért kellene méregtelenítenünk?

Logikusnak tűnő érveléssel szokták javasolni a méregtelenítést: ételeinkkel és italainkkal számos mesterséges anyagot fogyasztunk, amelyek megterhelik az emésztőrendszert, a májat és a vesét, sőt hosszabb távon a káros összetevők le is rakódnak a bélfalon. A mérsékeltebb irányzat szerint ugyan a máj és a vese eltávolítják ezeket az anyagokat, ám azért szükséges a méregtelenítés, hogy a bennük maradó bomlástermékektől megtisztítsuk szerveinket, mint amikor egy szivacsot kiöblítünk a csap alatt.

Forrás: Shutterstock

Szervezetünk szerencsére folyamatosan méregtelenít – ezt már Zentai Andrea dietetikus, az Országos Gyógyszerészeti és ÉIelmezés-egészségügyi Intézet Táplálkozás-epidemiológiai főosztályának megbízott vezetője mondja.

Egészséges embereknek semmi szüksége külön a klasszikus értelemben vett méregtelenítésre.

Számos szervünk végez méregtelenítést: a legfontosabb a máj és a vese, de az emésztőrendszer, a tüdő és a bőr is ilyen. Ezek éjjel-nappal, megállás nélkül végzik a szervezetünkbe került tápanyagok, természetes és mesterséges vegyületek lebontását és átalakítását. Felépítésüket sem úgy kell elképzelni, mint valamilyen eltömődésre hajlamos szűrőt, ami egy meghatározott mennyiségű anyagcseretermék kiszűrésére alkalmas, majd ennek túllépése esetén nem működik tovább, és le kellene cserélni – mondja a szakértő.

Mérgezők-e a mesterséges anyagok?

A méregtelenítés elmélete tehát szervezetünk működéséből adódóan nem nyert megerősítést. Vajon mi a helyzet azonban azokkal a mesterséges anyagokkal, amelyek a feldolgozott élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe? Sokan aggódnak az adalékanyagok, így például az ízfokozók, a színezékek vagy a tartósítószerek miatt, és ezek kiürítésének érdekében kezdenek időnként méregtelenítő kúrába. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője erről azonban másként vélekedik:

Néhány adalékanyag nagyobb mennyiségben valóban okozhat problémákat, azonban ezek felhasználhatóságát szigorú szabályok, például a Magyar Élelmiszerkönyv és nemzetközi előírások korlátozzák, és a hatóságok rendszeresen ellenőrzik is.

Az egységnyi élelmiszerben felhasználható adalékanyagok maximális mennyiségét rendkívül szigorúan, az elfogyasztott élelmiszerek összességét figyelembe véve, a biztonságos szint töredékében határozzák meg.

Forrás: Shutterstock

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) pedig rendszeresen felülvizsgálja az adalékanyagok újabb és újabb csoportját, hogy az időközben elvégzett kutatások adatai alapján kell-e módosítani a felhasználhatóságukon

– magyarázza a TÉT Platform szakmai vezetője.

Az élelmiszerek és szervezetünk méregtelenítő kapacitása miatt biztos nem kell aggódnunk, és külön kúrákat sem kell tartani, hogy salaktalanítsunk.

A szakértők szerint, ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, követjük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kiadott új táplálkozási ajánlásban, az Okostányérban javasoltakat, és rendszeresen mozgunk, akkor sokat teszünk az egészségünkért.

Forrás: TÉT Platform