Veszélyes anyagot rejt a fogkrém és a szájvíz
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Egy új tanulmány azt állítja, hogy egy széles körben – főként fogkrémek és szájvíz előállításánál – alkalmazott antibakteriális anyag jelentősen hozzájárulhat antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek megjelenéséhez.
Az Antimicrobial Agents & Chemotherapy című szakfolyóiratban megjelent kutatás eredményei azt mutatták ki, hogy a kozmetikumokban, valamint a fogápolással kapcsolatos termékekben gyakran jelen lévő antibakteriális hatású triklozán alaposan felerősítheti a baktériumokat, így azok ellenállóvá válhatnak a gyógyszeres kezelésekkel szemben.
A kutatók húgyúti fertőzéssel küzdő egerekkel kísérleteztek. Ennek során azt találták, hogy a fenti kémiai anyagnak való kitettség rontotta az antibiotikumos kezelések kimenetelét.
A triklozán miatt jelentősen nőtt a túlélő baktériumsejtek száma
– nyilatkozta Petra Levin biológus. Még aggasztóbb, hogy nemcsak a klasszikus antibiotikumos kezelésekkel szemben nőtt a rezisztencia, a mikroorganizmusok másfajta kezelésekkel szemben is ellenállóbbak lettek. Ráadásul mivel a triklozán lassan ürül ki a szervezetből, a nem kívánt hatás akár hosszabb ideig is eltarthat.
Miért okoz antibiotikum-rezisztenciát a triklozán?
A triklozán egy sejtnövekedést gátló vegyület (ppGpp, azaz guanozin-tetrafoszfát) közreműködésével alakítja ki a baktériumokban az antibiotikum-rezisztenciát. Kedvezőtlen külső hatás esetén a ppGpp blokkolja azt a bioszintetikus útvonalat, ami a sejtek építőköveiből (DNS, RNS, fehérje és zsír) új sejteket hoz létre. Ebben az esetben a sejtnövekedés leáll, így az erőforrások a túlélésre összpontosulhatnak.
A baktériumellenes készítmények úgy pusztítják el a betolakodókat, hogy specifikus bioszintetikus útvonalakat céloznak meg. Példának okáért az ampicilin a sejtfal létrehozásáért, míg a ciprofloxacin a DNS-szintézisért felelős enzimet gázolja.
Amennyiben ezek az útvonalak lezáródnak, a készítmények nem tudják végezni munkájukat.
Amikor a triklozán miatt a ppGpp termelés beindul, a bioszintézis leáll, így az antibiotikum nem tudja elpusztítani a baktériumot. Azoknál a baktériumoknál viszont, amik nem képesek ppGpp előállításra, a bioszintetikus útvonal nyitva marad, és az antibiotikumok is ki tudják fejteni hatásukat.
Levin és kollégái az elméletüket mutáns E. coli baktériumokon tesztelték – az egyik tenyésztett törzs képes volt ppGpp előállításra, a másik nem. A várakozásoknak megfelelően a ppGpp létrehozására képtelen mutánsnál a triklozán nem tudta az antibiotikum-rezisztenciát kiváltani.
Bár további klinikai vizsgálatok szükségesek a triklozán károkozásának 100 százalékos kimutatására, Levin szerint kívánatos lenne eltüntetni ezt a vegyületet a különböző kozmetikumokból.