A gyakran beiktatott mozgás csökkenti a korai halálozás kockázatát
Egyértelmű előnyökkel jár, ha néha nem ülve koptatjuk a laptop klaviatúráját
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Már a rövid időtartamú mozgás is segít, de a kutatók szerint minél kevesebbet ülünk és minél többet állunk fel, annál közelebb kerülünk a hosszú élet titkához. Egy új tanulmány azt javasolja, hogy az ülőmunkát cseréljünk le gyakran egy irodai sétára, mert ezzel a tanáccsal a korai halálozás kockázatát csökkenthetjük.
Nem mindegy, mivel töltjük a szünetet
Nem ismeretlen jó tanács az irodai dolgozók előtt, hogy félóránként álljanak fel és mozogjanak egy kicsit. Ám a Columbia Egyetem kutatói most ennél még drasztikusabb módszert javasolnak: szerintük az ülve töltött időszak szinte minden percét le kell cserélniük mozgásra annak érdekében, hogy csökkentsék a korai halálozás kockázatát. Az American Journal of Epidemiology tudományos szaklapban publikált tanulmány arra is rámutat, hogy a legjobb szíverősítő a dinamikus mozgás és ez jár a legnagyobb előnnyel is.
Amikor egy kis szünetet tartunk, akkor nem számít, hogy pontosan mit teszünk, hanem csak az, hogy mozogjunk, ami akár egy rövid séta is lehet a folyosón
– mondta dr. Keith Diaz, a Columbia Egyetem viselkedésgyógyászati szakértője, a tanulmány társszerzője. – Ezek az időszakok akár egy percig is tarthatnak, de fontos, hogy úgymond elegendő aktivitást gyűjtsünk a napunk folyamán.
Azt javasolta, hogy telefonálás helyett személyesen keressük fel a szomszéd irodában vagy a másik emeleten található munkatársakat és tudatosan növeljük azokat az időszakokat, amiket nem ülve töltünk a munkahelyen.
A rendszerességben rejlik a titok
Diaz és munkatársai összesen mintegy nyolcezer, negyvenöt éves vagy annál idősebb dolgozót vontak be a kísérletbe, és a tanulmányban elemezték a stroke kialakulásának kockázatát is.
A négy éves megfigyelési időszak alatt a résztvevők az ébrenléti órákban átlagosan 694 percet, vagy 11,5 órát ültek összességében.
A kutatók a vizsgálat során figyelembe vették az életkort, a nemet, az életpályát, a dohányzást és a lehetséges egészségügyi problémákat. A csapat végül úgy találta, hogy a minél kevesebb üléssel töltött idő csökkentette a halálozás kockázatát.
Amikor valaki egy harminc perces üléssel töltött időszakot tudatosan mozgásra cserélt, az mintegy tizenhét százalékkal csökkentette a korai halál rizikóját
– mutatott rá a professzor. – Ha ugyanezt a fél órás üléstartamot olyan kardió edzésre cserélték, mint a futás vagy kerékpározás, akkor ez a kockázat már harmincöt százalékkal csökkent.
A hosszútávú előnyöket azonban csak azok tapasztalhatták, akik a mozgást rendszerességgel illesztették be az üléssel töltött percek közé.
Még mindig áll a harminc perces szabály
A kutatók azonban hozzátették azt is, hogy a most kapott eredmény nem feltétlenül ellentétes a korábbi kutatási eredményekkel, mert az alacsony intenzitású tevékenységeket nem vizsgálta.
Tény, hogy azoknál az embereknél is alacsonyabbak a kockázatok, akik harminc percenként felállnak és lehetőséget keresnek a mozgásra
– hangsúlyozta Diaz.
A témában publikált, legfrissebb tanulmány nem vizsgálat a negyvenöt évesnél fiatalabb korosztályra vonatkozó kockázatokat és a kutatók csak relatív rövid ideig gyűjtötték össze a mozgási adatokat. Így az ok-okozati összefüggés nem lehet teljesen egyértelmű.
Régóta ismert, hogy a túl sok ülés és a rossz egészségi állapot között szoros az összefüggés
– mondta Stuart Biddle, a Dél-Queenslandi Egyetem fizikai aktivitás és egészség professzora. – Ám a kívánt eredmény érdekében az ülést gyorsan helyettesítenünk kell valamivel amikor felállunk. Ez lehet könnyű, mérsékelt vagy nagy intenzitású fizikai aktivitás, de akár egy kiadós alvás is.